Duzzogsz, mint apró gyermek
Mondod, — most nem szeretlek
Feléd nyújtom karom, s
Óvón átölellek
Duzzogsz, mint szerelmes kamasz
Félisten, gondolod, — nem érdekel
Vigaszt adó karomban
Lelked békére lel
Duzzogsz, mert nem vagyok melletted
Tudom, — most ez fáj neked
Feléd nyújtom életem, átölelhetsz,
Tőlem, szívedben béke lesz
Duzzognánk most mind a ketten
De már nem fáj semmi se
Nekünk oly közel a távol
Együtt fér el jövő, múlt s jelen
Legutóbbi módosítás: 2014.12.28. @ 06:14 :: Győri Irén