Ma lassan ébred fel az éjjel,
ólmos fáradtság ég szemében,
bús, bolyhos-bársony pillantása,
árny-rabló, csillagtalan ében.
Reszkető félálomkövekből,
vastag vadrózsafalat emel,
mögötte mindörökké nyíló
gondolat virágokat nevel.
Legutóbbi módosítás: 2014.12.30. @ 17:38 :: Maretics Erika