“Én meghalok, eressz el:
Itt hagylak egy kigyúlt kereszttel,
Mint Krisztus távozom.
Itt hagylak egy kigyúlt kereszttel,
Mint Krisztus távozom.
Megcsókolom az állad,
Melled és két szent, puha vállad
S rajtad ég a kereszt.”
(Ady Endre: Kereszttel hagylak itt)
A csókokért átkozlak
égő csókjaidért
a könnyekért átkozlak
a szétázott vágyakért
a mosolyodért
nem kaptam feloldást
hordák vitték szét
a Mennyország
betört kapuja
kifeszített ölelés
elnyelt
elnyelt mindent
az angyalokat
Sátán vigyorát
Istent
Izsákot
a szalmazsákot
ahol lefolyt
a pöröm
pörlekedésem
a bőröm
az ölelésem
égő csókjaidért
a könnyekért átkozlak
a szétázott vágyakért
a mosolyodért
nem kaptam feloldást
hordák vitték szét
a Mennyország
betört kapuja
kifeszített ölelés
elnyelt
elnyelt mindent
az angyalokat
Sátán vigyorát
Istent
Izsákot
a szalmazsákot
ahol lefolyt
a pöröm
pörlekedésem
a bőröm
az ölelésem
hagytalak
feláldoztam
feláldoztattam
nem én kerestem
KERESZTET
ő talált rám
ő kérte mosolyogjak
amikor már puha vállad
rúzsos ajkad
felgyújtotta
a bordám
a szív üregéből
csorgott a vér
csorgott agyamban
az utolsó ölelés
izzadtsága
ki tudja hol
a TRÓNOM
ki ül rajta
és ki szakítja ki
a szöget
a rozsdás imákat
a csókot
a könnyet
az ölelést
a KERESZTET
ki állította fel
és miért
Legutóbbi módosítás: 2014.12.10. @ 19:57 :: nemojano
