Seneca, az anonim keresztény?
Kedves Olvasóm, barátom, ismerősöm. Nem áll szándékomban megtéríteni téged, bár tudom, hogy ez keresztényi kötelességem lenne („Máté 28:19: Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében”) De én — mondom, keresztyén létemre — nem hiszek ebben, bár néhány embert és — gondoljatok rólam, amit akartok — állatot már bemerítettem, megkereszteltem. Tiszteletben tartom a szabad akaratodat, meggyőződésedet, oda térsz tőlem, ahova akarsz.
Jómagam 26 éve tértem meg, 24 éves koromban. Eközben volt két év, 2000-től 2002-ig, amikor elfordultam Jézustól, újra ateista lettem; és visszatértem egyik kedvenc elfoglaltságomhoz, a filozófusok és a szépirodalom olvasásához. Egy könyvet is írtam a Biblia ellen, de ennek kéziratát hamarosan megsemmisítettem, még 2002-ben, amikor egészen megdöbbentő módon visszatértem az Úrhoz.
Jelen tanulmányom még nem jelent meg, de most már — tizenkét év készülődés és jegyzetelgetés után — úgy érzem, hogy nem sietném el túlzottan a dolgot, ha végre meg is írnám. Viszont a Bevezető már elkészült, és levelezésben állok a Holnap Magazin főszerkesztőjével, akinek megígértem, hogy két-három héten belül elkészülök vele. Ezért most idekötöztem magam a gépem elé, és kb. egy hete csak írok, írok. Jelenleg napközben is, mert a mai termelő tevékenységemet nem éreztem kielégítőnek. Annál is egyszerűbb a dolgom, mivel a Seneca jegyzeteim rendelkezésemre állnak, az anyag és az ötletek belül már teljesen készen vannak. Legalábbis jelentős részük. És mivel van gépi konkordanciám, ennek segítségét is igénybe veszem: ha nem jut eszembe a bibliai hely, amelyet keresek, kulcsszavakat írhatok be, és ha jó a kulcsszó, akkor már csak néhány tucat, ha kevésbé jó, néhány száz igehely közül kell kiválasztanom a megfelelőt.
Főszerkesztő barátom egy képet is fel akar majd tenni az írásom mellé Senecáról, küldött két változatot, mire ezt válaszoltam neki:
Kedves József!
Köszönöm kérdésed, örülnék, ha kép is lehetne Lucius Annaeus barátomról.
Tudom, hogy keresztényhez méltatlan, ocsmány és okkult dolog, de én 2002 tavaszán többször is, személyesen találkoztam a mesterrel. Mentségemre legyen mondva, valami még ennél is sokkal szégyenletesebb dolog, hogy akkor, 2000 elejétől, haragomban, kétségbeesésemben elfordultam az Úr Jézus Krisztustól. Horribile dictu: még egy könyvet is írtam a Biblia ellen, amely később méltó helyén, házunk szemeteskukájában landolt.
Újra elkezdtem foglalkozni filozófiával, elsősorban Voltaire-rel, Nietzche-n kívül másik régi kedvencemmel, akinek minden művét újraolvastam — a háztömböket betöltő levelezésén kívül —, és szöget ütött a fejembe egy sora, amikor Montesquieu-ről vagy valaki másról, ez most nem lényeges, azt mondta, hogy az egész életművét odaadná Seneca egyetlen soráért. Ekkor beleástam magam Senecába (minden fellelhetőt elolvastam tőle, de teljes mértékben csak tanítványához, Lucilliushoz írott Erkölcsi levelei ragadtak magukkal; józan, egyszerű, életszagú bölcsességükkel). Seneca két év után — akkor már elég erőteljes szellemi kapcsolatunk is volt — megjelent a lakásomon, és beszélgettünk. Tudomásomra hozta, hogy számára terhes a társaságom, mert többet nem tud mondani, tanítani nekem. Én még egyszer hívtam, el is jött, és akkor már dühösen rám reccsent, hogy: „Ha további kérdéseid vannak, menj vissza Jézushoz!”
Ettől padlóra kerültem. Lementem egy sarki nyilvános telefonfülkébe (csak a forma kedvéért), és remegve, teljesen kiborulva felhívtam Jézust (mivel ő bármelyik számon elérhető, és sohasem jelez foglaltat). És Jézus, becsületére legyen mondva, azonnal visszafogadott, bár könnyek sűrű hullatása közben. Félreértés ne essék, nem ő sírt, hanem én. Bár lehet, hogy ő is, de én eléggé el voltam foglalva önmagammal és erre nem tudtam odafigyelni.
Mindezt csak azért tártam eléd, mert, mint mondtam, én személyesen láttam Lucius Annaeus Senecát, és van egy kép a neten, amely szerintem eléggé hasonlít rá.
Csatoltan átküldöm neked.
Legyen áldott napod!
Gábor
Seneca, az anonim keresztyén?
Seneca Erkölcsi leveleinek, a Corpus Lectionariumnak összevetése (helyenként, ahol mássága miatt nagyon eltérő a bölcselete: megkülönböztetése) bibliai helyekkel
A sztoikus bölcsek erkölcsi alaptanítása a szenvedélymentesség. Négy alaptételük: az igazságszeretet, a bátorság, a bölcsesség és a mértékletesség. Senecát közéjük sorolják, de ő saját magáról azt vallja, hogy nem tartozik egyik iskolához sem: „nem adtam el magam senkinek, nem viselem semmilyen gazdának a nevét”.
— ataraxia: a szenvedélyektől való mentesség, a kedély s a lélek rendíthetetlen nyugalma; a sztoikus iskolának egyik lényeges alapeszméje.
— sztoicizmus: szenvedélymentes, természetes életmódot, szigorú erkölcsiséget tanító ókori görög-római filozófia
(2. lev.) „… a bölcs belátáson alapuló szilárdság, állhatatosság az élet szerencsétlenségei és megpróbáltatásai közepette…”
A Corpus Lexionarium, vagy rövidítve: Corp. Lex. 2004-ben napvilágot látott Seneca: Erkölcsi levelek másik címe. 2004-ig csak ennek a levelezésnek — amelynek bölcselmeit, útmutatásait fiatal barátjának, Lucilliusnak írta — csak egy része volt magyar nyelven elérhető.
Lucius Annaeus Seneca:
Erkölcsi levelek
|
Isten és társszerzői:
Szent Biblia
|
||
– „nincs, akinek élete ne a holnapra irányulna. Hogy mi rossz van ebben? Nem élnek, hanem élni készülődnek. Mindent elhalasztanak”
|
Mát. 6. 34 Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől; mert * a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja. |
||
„Nincs senki, aki másnak használva magának nem használt volna”
|
Péld. 11.25 A mással jóltevő ember megkövéredik; és a ki mást felüdít, maga is üdül. |
||
(103. lev. ) „Minek töröd a fejed azon, ami megtörténhet veled, de lehet, hogy meg se történik? |
Luk. 12.25 Kicsoda pedig az közületek, a ki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét * egy arasszal? |
||
„… Hogy mindezt a rengeteg nagy fontosságú tudást kényelmesebben elszállásolhassuk, ki kell söpörni lelkünkből a fölöslegest. Az erény nem fog szűk kis tanyára telepedni…” |
Fil. 3.8 Sőt annakfelette most is kárnak ítélek mindent az én Uram, Jézus Krisztus ismeretének gazdagsága miatt: a kiért mindent kárba veszni hagytam, és szemétnek ítélek, hogy a Krisztust megnyerjem, * (’Ahol csak egy apró sarkot is fenntartasz a Sátánnak, arra a helyre a Szentlélek nem fog beköltözni’) – Oswlad Chambers: Krisztus minenekfelett) |
||
„ Mit tétlenkedsz? Nem férfitulajdonság félni az izzadságtól”
|
Zsolt 104:23 Az ember munkájára megy ki, és az ő dolgára mind estvéig. |
||
„… én nem tartom szegénynek azt, aki meg van elégedve azzal, amije van, nem kíván többet – ez a gazdagság…” (Corp. Lex. 102. oldal)
Nem az a szegény, akinek kevés a vagyona, hanem az, aki többet kíván… ha nem azt számolgatja, amit már megszerzett, hanem azt, mit még meg kell szereznie ( Corp. Lex. II. 103. o. )
|
1Tim 6.6. – 6.9. „… valóban nagy nyereség az istenfélelem, megelégedéssel… ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele…” 1 Tim. 6. 10 Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme: mely * után sóvárogván némelyek eltévelyedtek a hittől, és magokat általszegezték sok fájdalommal.
|
||
„… csak annyira ápolgassátok testeteket, amennyire a jó egészség igényli. Keményebben kell bánni vele, hogy kifogástalanul engedelmeskedjék a léleknek (8. lev. )
|
1Tim 4:8 Mert a test gyakorlásának kevés haszna van; de a kegyesség mindenre hasznos, meglévén benne a jelenvaló és a jövő életnek ígérete. 1 Kor. 9.26 Én azért úgy * futok, mint nem bizonytalanra; úgy viaskodom, mint a ki nem levegőt vagdos; 1 Kor. 9.27 Hanem megsanyargatom * testemet és szolgává teszem; hogy míg másoknak prédikálok, magam valami módon méltatlanná ne legyek. 1Kor 13:3 És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen énbennem, semmi hasznom abból. 2Kor 10:4 Mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Istennek, erősségek lerontására; |
||
A szegénység, ha a természet törvényei szerint viselik, nagy gazdagságot jelent…
Amit a természet kíván, az könnyen megszerezhető, és szinte előttünk van.
A fölösleges dolgok miatt verejtékezünk; azok teszik tönkre a ruhánkat… azok hajtanak bennünket messzi partokra, holott ami elég: kéznél van. |
Mát. 5.3 Boldogok a lelki * szegények: mert övék a mennyeknek országa. · Luk. 6,20. Ésa. 57,15 · Mt 19.21 · „Ha tökéletes akarsz lenni – felelte Jézus -, add el, amid van, az árát oszd szét a szegények között, így kincsed lesz a mennyben. Aztán gyere és kövess engem!” · „ Boldogok a szegények, mert övék az Isten királysága ( Csia fordítás, 1978. ) · jól tudja a ti * Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt kérnétek tőle. · Máté 6:26 Tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csűrbe nem takarnak; és a ti mennyei Atyátok eltartja azokat. Nem sokkal különbek vagytok-e azoknál? |
||
– az öntörvényű jó – „ a rávezető eszközöket fogadják el helyette…” – „ a boldog élet lényege a szilárd biztonság és a beléje vetett rendületlen bizalom…”
|
Zsolt 37:4 Gyönyörködjél az Úrban, és megadja neked szíved késéseit. Máté 6:33 Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak nektek. |
||
– „… összegyűjtik az okot a nyugtalanságra, s az élet csapdákkal teli útján viszik ezt a poggyászt…” ( 287. o. )
|
Fil 4:6 Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. |
||
– „ Aki el is akar jutni oda, ahová szándékozott, egyetlen utat kövessen, ne vándoroljon ezen is, azon is: nem haladás az, hanem csatangolás „ ( 45. lev. )
|
Jak 1:7 Mert ne vélje az ilyen ember, hogy kaphat valamit az Úrtól; |
||
„ Bolondság csupán áhítozni rá, mikor te magad vagy az, akitől elnyerheted” – |
Jak 1:5 Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, aki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik neki. |
||
– „ Szükségesnek hirdet az élet sok, nagy részben fölösleges dolgot…” „ …az egész élet hazudik…”
|
1Tim 6:6 De valóban nagy nyereség az Istenfélelem, megelégedéssel; Máté 6:8 … jól tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt kérnétek tőle. |
||
– „ A jó feltétlenül szükséges, a szükséges nem feltétlenül jó…” „… én nem tartom szegénynek azt, aki meg van elégedve azzal, amije van nem kíván többet – ez a gazdagság…” (Corp. Lex. 102. oldal ) Nem az a szegény, akinek kevés a vagyona, hanem az, aki többet kíván… ha nem azt számolgatja, amit már megszerzett, hanem azt, mit még meg kell szereznie ( Corp. Lex. II. 103. o. ) Amit a természet kíván, az könnyen megszerezhető, és szinte előttünk van. / A fölösleges dolgok miatt verejtékezünk; azok teszik tönkre a ruhánkat… azok hajtanak bennünket messzi partokra, holott ami elég: kéznél van. |
De ha van élelmünk és ruházatunk, elégedjünk meg vele. * * Péld. 30,9. 1 Tim. 6.9 A kik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértetbe meg tőrbe és sok esztelen és káros kívánságba esnek, melyek * az embereket veszedelembe és romlásba merítik. * Péld. 23,4. 28,20. 1 Tim. 6.10 Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme: mely * után sóvárogván némelyek eltévelyedtek a hittől, és magokat általszegezték sok fájdalommal. |
||
„…szent szellem lakik bennünk, jó és rossz tetteinknek megfigyelője és strázsája.
Ahogyan mi bánunk vele, úgy bánik ő velünk” |
1Kor 6:19 Avagy nem tudjátok-e, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok Ján 14:26 Ama vigasztaló pedig, a Szent Lélek, akit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, amiket mondottam nektek. Apcs 5:32 És mi vagyunk neki bizonyságai ezen beszédek felől, és a Szent Lélek is, kit Isten adott azoknak, akik neki engednek.. Róm 15:13 A reménységnek Istene pedig töltsön be titeket minden örömmel és békességgel a hivésben, hogy bővölködjetek a reménységben a Szent Lélek ereje által 2Tim 1:14 A rád bízott drága kincset őrizd meg a bennünk lakozó Szent Lélek által. 2Pét 1:21 Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Lélektől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei.
|
||
„ Ki esztelenebb, mint aki olyasmit csodál, amit nyomban át lehet ruházni másra „
|
Luk 3:11 Ő pedig felelvén, monda nekik: Akinek két köntöse van, egyiket adja annak, akinek nincs; és akinek van eledele, hasonlókép cselekedjék. |
||
– „… összegyűjtik az okot a nyugtalanságra, s az élet csapdákkal teli útján viszik ezt a poggyászt…” (287. o. )
|
Ján 14:1 Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem. |
||
– „Aki el is akar jutni oda, ahová szándékozott, egyetlen utat kövessen, ne vándoroljon ezen is, azon is: nem haladás az, hanem csatangolás „ ( 45. lev. )
|
il 3:13 Atyámfiai, én énmagamról nem gondolom, hogy már elértem volna: |
||
„ Ha önmagadat birtokolod, semmit sem vesztettél el” |
Máté 16:25 Mert aki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; aki pedig elveszti az ő életét én értem, megtalálja azt. |
||
(59. lev. ) „… csalárd és rövid életű mulatságok vezetnek félre, akár a részegség, amely egy órai vidám őrületért hosszú ideig tartó csömörrel fizet…” |
Luk 21:34 De vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek dobzódásnak, részegségnek és ez élet gondjainak miatta, és váratlanul reátok ne jöjjön az a nap: |
||
… a bölcs azért akar barátot, hogy legyen valakije, akinek ő ülhessen betegágya mellé, akit ő szabadítson meg, ha ellenség vette körül… ha önmagunkat tartjuk szem előtt, s azért kötünk barátságot, rosszul számolunk. |
Ján. 15.13 Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért. …munkálkodva kell az erőtlenekről gondot viselni… Jobb adni, mint venni. * 2 Thess. 3,7. 9 |
||
„… ráérek, s akárhol vagyok, a magamé vagyok.
Mert nem adom át magam egészen a foglalatosságoknak, csak odakölcsönzöm, s nem vadászom az ürügyeket az idő elvesztegetésére. És bárhol állapodom meg, gondolataimat szövöm egyre, s valami üdvös dolgon jár az eszem. |
Luk 10:40 Mártha pedig foglalatos volt a szüntelen való szolgálatban; előállván azért, monda: Uram, nincs-e arra gondod, hogy az én testvérem magamra hagyott engem, hogy szolgáljak? Mondjad azért neki, hogy segítsen nekem. Luk 10:41 Felelvén pedig, monda neki Jézus: Mártha, Mártha, szorgalmas vagy és sokra igyekezel: |
||
… a bölcs, ha valamije hiányzik, nem vágyódik utána; jobban szeretné, hogy ne hiányozzék…
( IX. ) „… ha sosem vagy szomorú, ha az elkövetkezőkre való várakozással semmiféle remény nem nyugtalanítja lelkedet, ha ennek a fennkölt, önmagával megelégedett léleknek a lendülete éjjel-nappal egyöntetű és folyamatos, elérkeztél az emberi boldogság csúcsára”
|
Fil 4:10 Felette igen örültem pedig az Úrban, hogy immár valahára megújultatok az én felőlem való gondviselésetekben; mely dologban gondoskodtatok is, de nem volt alkalmatok. Fil 4:11 Nem hogy az én szűkölködésemre nézve szólnék; mert én megtanultam, hogy azokban, amelyekben vagyok, megelégedett legyek. Fil 4:12 Tudok megaláztatni is, tudok bővölködni is; mindenben és mindenekben ismerős vagyok a jóllakással is, az éhezéssel is, a bővölködéssel is, a szűkölködéssel is. |
” „… ha sosem vagy szomorú, ha az elkövetkezőkre való várakozással semmiféle remény nem nyugtalanítja lelkedet, ha ennek a fennkölt, önmagával megelégedett léleknek a lendülete éjjel-nappal egyöntetű és folyamatos, elérkeztél az emberi boldogság csúcsára
|
Jak 1:23 Mert ha valaki hallgatója az igének és nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, aki tükörben nézi az ő természet szerinti ábrázatát: |
|
„Fogadd meg a tanácsom, Lucilliusom, s védd meg magad önmagad számára: az időt, amelyet eddig elraboltak, vagy elloptak tőled, vagy pedig csak úgy tovatűnt, gyűjtsd össze és őrizd meg. Hidd el, hogy úgy van, ahogy írom: időnk egy részét nyíltan elrabolják, más részét ellopják tőlünk, harmadik része észrevétlenül elfolyik… életünk legnagyobb része úgy telik el, hogy rosszul cselekszünk, nagy része úgy, hogy semmit sem csináltunk, szinte egész életünk pedig úgy, hogy mást csinálunk, mint amit kellene” |
„Mert elég nékünk, hogy életünk elfolyt idejében a pogányok akaratát cselekedtük, járván feslettségekben, kívánságokban, részegségekben, dobzódásokban, ivásokban és undok bálványimádásokban” 1Pét 1:14 Mint engedelmes gyermekek ne szabjátok magatokat a ti előbbi kívánságaitokhoz, amelyek tudatlanságotok alatt voltak bennetek; |
|
„… csak a bölcsnek jut osztályrészül – a lélek elragadtatása – a tulajdonai jóságában és igazában bízó léleké…” „…nem szűnik meg, s ellenkezőjébe sem csap át…” |
|
|
„ De ha mindenfelé mindenféle gyönyöröket kergetsz, éppoly távol vagy a bölcsességtől, amennyire az örömtől” |
|
|
„… rossz úton jársz, ha gondok között keresed az örömöt…”
|
|
|
„ … a kies táj… kikezdheti valamennyire erőnket… Ha hozzászoktál a mostohább vidékhez, megerősödik a jellemed, s a nagy vállalkozásokra alkalmasabbá válik”
|
|
„ ne légy hasonló a rosszakhoz csak azért, mert sokan vannak, s ne légy ellensége sem azért, mert nem hasonlítanak hozzád. Zárkózz önmagadba, ahányszor csak teheted. Azokkal érintkezz, akik téged jobbá akarnak tenni; azokat lásd szívesen, akiket te jobbá tudsz tenni. Kölcsönössé válik ez: az emberek tanulnak, miközben tanítanak. Nincs okod rá, hogy szellemed fitogtatásának dicsszomja téged középre állítson, hogy felolvasást, vagy vitát rendezz – nem bánnám akkor, ha a népnek megfelelő portékád volna; de senki sincs, aki képes volna téged megérteni. Nincs miért félned, hogy kárba vész a fáradságod: magadnak tanultál” |
Máté 7:13 Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz, és sokan vannak, akik azon járnak. |
||||
„ Az igazi nyugalom a helyes gondolkodásból bomlik ki”
„…akkor vagy békében, ha nem hat fel hozzád semmi lárma, nem hoz ki sodrodból semmi hang, akár fenyeget, akár hízeleg, akár csak üres kongással dong körül”
|
Péld 3:1 Fiam! az én tanításomról el ne felejtkezzél, és az én parancsolataimat megőrizze a te elméd; Máté 5:9 Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak. Máté 10:34 Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet bocsássak e földre; nem azért jöttem, hogy békességet bocsássak, hanem hogy fegyvert. 8:14 És amelyik a tövis közé esett, ezek azok, akik hallották, de elmenvén, az élet gondjaitól, és gazdagságától és gyönyörűségeitől megfojtatnak, és gyümölcsöt nem teremnek. Mal 2:6 Igazság törvénye volt az ő szájában, és nem találtatott álnokság az ő ajkaiban; békességben és egyenességgel járt velem, és sokakat megtérített a bűnből. Máté 5:9 Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak. Luk 1:78 A mi Istenünk nagy irgalmasságáért, amellyel meglátogatott minket a naptámadat a magasságból, Luk 10:5 Valamely házba bementek, először ezt mondjátok: Békesség e háznak! Luk 19:42 Mondván: Vajha megismerted volna te is, csak e te mostani napodon is, amik neked a te békességedre [valók]! de most elrejtettek a te szemeid elől. Luk 21:19 A ti béketűréstek által nyeritek meg lelketeket. Ján 14:27 Békességet hagyok nektek; az én békességemet adom nektek: nem úgy adom én nektek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen! Apcs 7:26 Másnap meg olyankor jelent meg köztük, mikor összevesztek, és inté őket békességre, mondván: Férfiak, testvérek vagytok ti; miért illetitek egymást bosszúsággal? Róm 3:15 Lábaik gyorsak a vérontásra. Róm 5:1 Megigazulván azért hit által, békességünk van Istennel, a mi Urunk Jézus Krisztus által, Róm 5:3 Nemcsak pedig, hanem dicsekedünk a háborúságokban is, tudván, hogy a háborúság reméljük, békességes tűréssel várjuk. Róm 12:18 Ha lehetséges, amennyire rajtatok áll, minden emberrel békességesen éljetek. Róm 14:17 Mert az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szent Lélek által való öröm. Róm 14:19 Azért tehát törekedjünk azokra, amik a békességre és az egymás épülésére valók. Róm 15:4 Mert amelyek régen megírattak, a mi tanulságunkra irattak meg: hogy békességes tűrés által és az írásoknak vigasztalása által reménységünk legyen. 1Kor 4:12 Fáradozunk is, tulajdon kezünkkel munkálkodván; ha szidalommal illettetünk, jót kívánunk; ha háborúságot szenvedünk, békességgel tűrjük; Fil 4:7 És az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. Zsid 12:11 Bármely fenyítés ugyan jelenleg nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, ámde utóbb az igazságnak békességes gyümölcsével fizet azoknak, akik általa gyakoroltatnak. Zsid 12:14 Kövessétek mindenki irányában a békességet és a szentséget, amely nélkül senki sem látja meg az Urat: Jak 3:17 A felülről való bölcsesség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes, nem kételkedő és nem képmutató. Jak 3:18 Az igazság gyümölcse pedig békességben vettetik azoknak, akik békességesen munkálkodnak Jak 5:7 Legyetek azért, atyámfiai, béketűrők az Úrnak eljöveteléig. Íme a szántóvető várja a földnek drága gyümölcsét, béketűréssel várja, míg reggeli és estveli esőt kap. 1Pét 3:11 Forduljon el a gonosztól, és cselekedjék jót; keresse a békességet, és kövesse azt. Jel 2:3 És [terhet] viseltél, és béketűrő vagy, és az én nevemért fáradoztál és nem fáradtál el Jel 3:10 Mivel megtartottad az én béketűrésre [intő] beszédemet, én is megtartalak téged a megpróbáltatás idején, amely az egész világra eljő, hogy megpróbálja e föld lakosait. Jel 13:10 Ha valaki fogságba visz [mást], [ő is] fogságba megy; ha valaki fegyverrel öl, fegyverrel kell annak megöletni. Itt van a szentek békességes tűrése és hite.
|
||||
( 103. lev. ) „ Minek töröd a fejed azon, ami megtörténhet veled, de lehet, hogy meg se történik?… embertől emberre naponta száll veszély. Ez ellen vértezd fel magad, ezt figyeld éber szemmel. – váratlanul jön az ember okozta romlás, s annál buzgóbban takargatják, minél közelebb kerül hozzánk. Tévedsz, ha hiszel a szembejövők arcának: emberi ábrázatuk van, de vadállatlelkük, legfeljebb a vadakkal pusztán a találkozás első fele rejt veszélyt; ha el hagytak menni, nem erednek utánad. Soha más nem hajtja őket a kártevésre, csak a szükség – az embernek jólesik embert pusztítani”
|
|
||||
( 29. lev. ) „… szedd rendbe szokásaidat, cövekelj le szemközt a félelmetessel. Ne számlálgasd, kik keltenek félelmet benned. Ugye bolondnak néznek, ha olyan szűk helyen is félsz a csődülettől, ahol csak libasorban lehet átmenni?”
|
|
||||
( 28lev. ) „ Mit számít, mennyi az úr? Szolgaság csak egy van. Ha ezt megvetetted, az urak akármekkora falkájában is szabad maradsz”
|
|
||||
( 49. lev. ) „ Régebben nem látszott rohanni az idő, most hihetetlenül sebesnek érzem, akár mert közeledik a célvonal, akár mert elkezdtem veszteségeimet figyelni és összeadni”
|
|
||||
„ Az élet értéke nem kiterjedésében található, hanem felhasználásában”
|
|
||||
„ Bizonyos hibákat helynek és az alkalomnak rovunk fel…- hibád, akárhová mehetsz, követni fog”
|
|
||||
„ Bármilyen utat eltűr az igásmarha, ha a durva talajon megkeményedett a patája…”
|
|
||||
„… hibája minden nagyravágyásnak: nem néz visszafelé,
… s mint minden vágy: végpontjánál mindig újra kezdődik” |
|
||||
„ Minden, ami az emberi dolgokban kimagaslónak látszik, noha parányi, s csak nagyon alacsony dolgokkal való összevetés során véteti magát észre, nehéz,meredek ösvényen át érhető el” ( 84. lev. )
|
|
||||
( 88. lev. ) „ Nagy időpazarlásba, hallgatóságunk fülének alapos kifárasztásába kerül nekünk ez a dicséret. Ó milyen tudós ember!”
|
Máté 6:7 És mikor imádkoztok, ne legyetek sok beszédűek, mint a pogányok, akik azt gondolják, hogy az ő sok beszédükért hallgattatnak meg.
Máté 5:37 Hanem legyen a ti beszédetek: Úgy úgy; nem nem; ami pedig ezeken felül vagyon, a gonosztól vagyon. |
||||
( 104. lev. ) „ Ó milyen szerencse volna egyeseknek, ha először önmaguktól vándorolnának el!”
|
|
||||
„ Nem is okoz gyönyörűséget nekem semmi a világon, akármilyen párját ritkító vagy áldozatos dolog is az, ha csak a magam számára kellene megtudnom… nincs olyan érték, amelyet társ nélkül birtokolni kellemes volna” ( 6. lev. )
|
|
||||
„… az élet legnagyobb része elillan, ha rosszul cselekszünk, nagy része, ha semmit sem cselekszünk, s az egésze, ha mindig mást cselekszünk” ( 1. )
|
|
||||
„… nem a serénység leli örömét a nyüzsgésben, hanem a hajszolt, csapongó lélek. S nem a nyugalom ítél minden mozgást tehernek, hanem az ernyedés és a bágyadtság ( 3. )
|
|
||||
Pamponius: „ Némelyek olyan mélyre húzódnak búvóhelyükön, hogy azt hiszik: zavarosban van minden, ami a napvilágra törekszik”
„… vegyíteni kell a kettőt: a nyugodt lélek is cselekedjen, és a cselekvő lélek is nyugodjon meg”
( 3. )
|
|
||||
„Senkit sem ragad oly magasra a szerencse, hogy ne éppannyival fenyegesse, mint amennyivel megajándékozta.
Ne bízz a szélcsendben,
ne feledd, hogy a tenger felkavarodik”
|
|
||||
„… aki megveti életét, úr a tiéd fölött” ( 4. )
|
|
||||
„… kívánom neked, hogy tudj rendelkezni önmagaddal, és tünékeny tervektől hajszolt elméd végre megnyugodjon, határozott, meg önmagával elégedett legyen; hogy végre az igazi javakkal foglalkozz (, amelyek megismerésekor már birtokosuk is leszel ) …”
|
|
||||
( 73. lev. ) „… ha valaki arra gondol, amit kapnia kell, elfelejti, amit kapott;
az a legrosszabb miden vágyban, hogy hálátlan”
„… minden vágy a végpontjánál újrakezdődik…”
|
Máté 18:32 Akkor előhívatván őt az ő ura, monda neki: Gonosz szolga, minden adósságodat elengedtem neked, mivelhogy könyörögtél nekem: Pt 2:11 Szeretteim, kérlek titeket, mint jövevényeket és idegeneket, tartóztassátok meg magatokat a testi kívánságoktól, amelyek a lélek ellen vitézkednek; 1Ján 2:16 Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése nem az Atyától van, hanem a világból. |
||||
( 85. lev. ) „… nem követik, nem hallgatják meg az észt a szenvedélyek, akármilyen picurkák”
|
|
||||
„A mérséklet uralkodik a gyönyörökön,
az egyiket gyűlöli és elkergeti,
a másikat adagolja és egészen mértékre korlátozza, sosem keresi őket magukért”
( 88. lev. )
|
|
||||
( 51. lev. ) „Elsősorban a gyönyöröket kell legyőzni…, a legszigorúbb jellemeket is elcsábították”
|
Dávid zsoltára; |
||||
„… mire kell edzened magad? Arra, ami jó minden fegyverrel szemben… vesd meg a halált…”
|
Fil 1:20 Amaz én esengő várásom és reménységem szerint, hogy semmiben meg nem szégyenülök, hanem mint mindenkor, úgy most is nagy bátorsággal fog magasztaltatni Krisztus az én testemben, akár életem, akár halálom által. |
||||
( 36. lev. ) „… minden, ami pusztulni látszik, csak átalakul” „ Figyeld meg a dolgok önmagukba visszatérő körforgását…”
|
Na ehhez aztán végképp nincs idézet a Bibliából. Kőkemény materialista felfogás. Még Senecától sem tudnék hozzá idézetet párosítani..J |
||||
( 42. lev. ) „… mindarról, amire sóvárgunk, ami felé nagy erőfeszítésekkel törekszünk, be kell látnunk, hogy vagy teljesen haszontalan, vagy több benne a kár, mint a haszon”
|
1Tim 6:9 Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértetbe meg tőrbe és sok esztelen és káros kívánságba esnek, melyek az embereket veszedelembe és romlásba merítik. |
||||
( 41. lev. ) „ A kiváló szellem önmagát kormányozza, mindenen, mint semmiségen átlép, kineveti, amitől rettegünk s amit áhítunk…”
|
|
||||
„… minden elhatározásunkban és cselekedetünkben tegyünk úgy, ahogyan tenni szoktunk, ahányszor odalépünk egy árúját kínáló kereskedőhöz”
|
|
||||
( 50. lev. ) „… mi egyebet csinálnál, mint hogy mindennap jobbá teszed magad, elejtesz valamit gyarlóságaidból, s belátod, hogy a te hibád az, amit a körülményeknek tulajdonítasz!”
|
|
||||
„ Minek csapjuk be magunkat? Nem kívülről jött a mi rosszaságunk: bennünk van…”
|
|
||||
„ Nincs, amit ne vívna ki a makacs igyekezet”
|
Máté 18:19 Ismét, mondom nektek, hogy ha ketten közületek egy akaraton lesznek a földön minden dolog felől, amit csak kérnek, megadja nekik az én mennyei Atyám. |
||||
„ Beletanulni az erénybe annyi, mint kitanulni a bűnből”
„… az egyszer belénk vésett jót örökre birtokoljuk” |
Gal 5:24 Akik pedig Krisztuséi, a testet megfeszítették indulataival és kívánságaival együtt. Róm 6:18 Felszabadulván pedig a bűn alól, az igazságnak szolgáivá lettetek. Róm 6:11 Ezenképpen gondoljátok ti is, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek a mi Urunk Jézus Krisztusban.
|
||||
„… ám a feléje vezető út kezdetben fárasztó, mert a gyenge, beteg léleknek az a sajátsága, hogy fél a járatlan úttól, tehát kényszeríteni kell, hogy elkezdje”
|
Kol 3:5 Öldököljétek meg azért a ti földi tagjaitokat, paráznaságot, tisztátalanságot, bujaságot, gonosz kívánságot és a fösvénységet, ami bálványimádás;
|
||||
( 85. lev. ) „ Aki okos, mértéktartó. Aki mértéktartó, szilárd. Aki szilárd, háborítatlan. Aki háborítatlan, ment a szomorúágtól. Aki ment a szomorúságtól, boldog. Tehát… az okosság elég a boldog élethez”
|
Péld 9:10 A bölcsességnek kezdete az Úrnak félelme; és a Szentnek ismerete az eszesség. Gal 5:22 De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség. Zsolt 32:2 Boldog ember az, akinek az Úr bűnt nem tulajdonít, és lelkében csalárdság nincsen. (Szerintem egyébként igen.)
|
||||
„ Rendkívül lelkiismeretesen vigyáz magára a bátorság, türelmesen viseli el mindazt, ami a bajok hamis látszatában jelenik meg – szenved, hiszen semmiféle erény sem szabadít meg az emberi érzékenységtől -, de nem fél: töretlenül tekint le a magasból fájdalmára” – „… kérded, milyen a lelke? Mint a beteget vigasztaló barát”
|
Zsolt 3:7 Nem félek sok ezernyi néptől sem, amely körös-körül felállott ellenem. Zsolt 27:1 Dávidé.; Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitől féljek? Az Úr az én életemnek erőssége: kitől remegjek? |
||||
„… azt érd el, hogy lelkem önmagával legyen összhangban, s ne váljanak ki belőle szándékaim ( 88. lev. )
|
|
||||
„ Erre tanít elsősorban a filozófia: a jótéteményekért illően hálásnak lenni s illően megfizetni; olykor fizetés már az elismerés is ( 73. lev.)
|
|
||||
„ Inkább ne viszonozzák a jótéteményt, minthogy ne kövessék el” ( 81. lev. )
|
|
||||
„ Az, hogy hálás embert találj, megéri, hogy hálátlanokat is próbára tégy”
|
|
||||
„… a helyes cselekedetnek az a díja, hogy megtettük”
( 84. lev. ) „ Mondj le a gazdagságról: vagy veszély az, vagy teher birtokosának. Mondj le a testi-lelki élvezetekről: elpuhítanak és elszívják az erődet.
Mondj le a nagyravágyásról: felfújt, üres, hiú dolog, nincs határa; egyformán izgatja, ha valakit maga előtt lát, s ha maga mögött – kétszeres irigységben szenved”
|
( Hát ez nehéz ügy, mivel a Biblia szinte csak jókat ír a gazdagságról, főleg az Ószövetség, amely Isten áldásának tekinti. Ráadásul maga Seneca is igen gazdag ember volt; ezért az ő szájából a gazdagság megvetésével kapcsolatos megjegyzések nem hangzanak túl meggyőzően. Tehát ez lesz az egyik olyan hely – mint a bevezetőben említettem, ahol alig találhatók párhuzamok, inkább ellentmondások lesznek. (A nagyravágyással, felfuvalkodottsággal már más a helyzet) Jak 5:1 Nosza immár ti gazdagok, sírjatok, jajgatván a ti nyomorúságaitok miatt, amelyek elkövetkeznek reátok. 1Kir 3:11 Monda azért az Isten neki: Mivelhogy ezt kérted tőlem, és nem kértél magadnak hosszú életet, sem nem kértél gazdagságot, sem pedig nem kérted a te ellenségeidnek lelkét; hanem bölcsességet kértél az ítélettételre: Jób 20:15 Gazdagságot nyelt el, de kihányja azt, az ő hasából kiűzi azt az Isten. Préd 5:19 És amely embernek adott Isten gazdagságot és kincseket, és akinek megengedte, hogy egyék abból és az ő részét elvegye, és örvendezzen az ő munkájának: ez az Istennek ajándéka!
|
||||
„… a kedvező dolgokat várom, a rosszakra felkészülök” (88. lev.)
|
Zsolt 130:5 Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő ígéretében. Mik 7:7 De én az Úrra nézek, várom az én szabadításom Istenét; meghallgat engem az én Istenem! Ef 6:13 Annak okáért vegyétek föl az Istennek minden fegyverét, hogy ellenállhassatok ama gonosz napon, és mindeneket elvégezvén megállhassatok. |
||||
„ Ha el akarsz menekülni az elől, ami szorongat, nem máshol kell lenned, hanem másnak”
|
Ján 3:7 Ne csodáld, hogy azt mondám neked: Szükség nektek újonnan születnetek. |
||||
„… ha az igazi szabadságot akarod elnyerni a filozófia rabszolgájának kell lenned ( Epikuros )
|
1Kor 7:22 Mert az Úrban elhívott szolga az Úrnak szabadosa; hasonlóképpen aki szabadságban hívatott el, Krisztusnak szolgája.
|
||||
Publilius: „ Mit vágyunk szerzett, tőlünk idegen marad”
|
Jer 22:17 De a te szemeid és szíved csak a te nyereségedre vágynak, és az ártatlan vérére, és ragadozásra és erőszak elkövetésére.
|
||||
„ A barátságkötés után bízni kell, előtte mérlegelni… összekavarják a tennivalókat, akik előbb szeretnek meg valakit, s csak azután mondanak róla ítéletet. Hosszasan fontold meg, barátságodba fogadj-e valakit” ( 3. )
|
Ján 15:15 Nem mondalak többé titeket szolgáknak; mert a szolga nem tudja, mit cselekszik az ő ura; titeket pedig barátaimnak mondottalak; mert mindazt, amit az én Atyámtól hallottam, tudtul adtam nektek. Péld 22:24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj; Péld 27:6 Jószándékból valók a barátságos embertől vett sebek; és temérdek a gyűlölőnek csókja. Jak 4:4 Parázna férfiak és asszonyok, nem tudjátok-e, hogy a világ barátsága ellenségeskedés az Istennel? Aki azért e világ barátja akar lenni, az Isten ellenségévé lesz.
|
||||
„ … egyesek éppen azáltal tanítottak a csalásra, hogy a megcsalatástól féltek, és gyanakvásukkal adtak jogot a másiknak a vétkezésre” ( 3. )
|
1Kor 8:4 Tehát a bálványáldozati hús evése felől tudjuk, hogy egy bálvány sincs a világon, és hogy Isten sincs senki más, hanem csak egy. 1Kor 10:28 De ha valaki ezt mondja nektek: Ez bálványáldozati hús, ne egyétek meg amiatt, aki megjelentette, és a lelkiismeretért; mert az Úré a föld és annak teljessége. |
||||
„Vannak, akik úton-útfélen elfecsegik, amit csak barátokra szabad bízni, és minden fület teletömnek azzal, ami nyomasztja őket… mások minden titkot lelkükbe zárnak. Egyiket sem szabad tenni. Hiszen egyformán hiba mindenkiben bízni és senkiben sem. ( 3. )
|
Jer 17:5 Ezt mondja az Úr: Átkozott az a férfi, aki emberben bízik és testbe helyezi erejét,” 2Krón 20:20 És reggel felkészülvén, kimenének a Tékoa pusztájára; és mikor kiindulnának [onnan], megálla Jósafát, és monda: Halljátok meg szómat, Júda és Jeruzsálemben lakozók! Bízzatok az Úrban a ti Istenetekben, és megerősíttettek; bízzatok az ő prófétáiban, és szerencsések lesztek! Zsolt 146:3 Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, aki meg nem menthet! Mik 7:5 Ne higgyetek a barátnak; ne bízzatok a tanácsadóban; az öledben ülő előtt [is] zárd be szádnak ajtaját.
|
||||
„…senkinek sem juthat osztályrészül a nyugalmas élet, ha túlságosan annak megnyújtásán töri a fejét, s a legfőbb jók közé számítja, hogy hány consult élt át” ( 4. )
|
( Ez ismét egy ellenpélda. A Biblia egy kivétellel minden helyén Isten különleges ajándékának tekinti a hosszú életet. Kivéve azt az egy megállapítását, amely sajnos most nem jut eszembe, és a konkordanciában sem találom.) |
||||
„ A legtöbben nyomorultul hányódnak a halálfélelem és az élet gyötrelmei között: élni nem akarnak, meghalni nem tudnak. Tedd hát kellemessé életedet: tégy le minden miatta érzett gondot.” ( 4. ) „ Semmi jó nem ad örömet annak, aki birtokolja, csak ha a lelkét előkészíti a jó elvesztésére ( 4. )
|
1Pét 5:7 Minden gondotokat ő reá vessétek, mert neki gondja van reátok. |
||||
„ Ha azt akarod, hogy szeressenek: szeress!”
( Hekatón )
|
1Ján 4:19 Mi szeressük őt; mert ő előbb szeretett minket! 1Kor 13:1 Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen énbennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom. ( Ez Isten szeretete. Ha nem akarjátok nagyon szerencsétlenül érezni magatokat, javaslom, hogy ne mérjétek a bennetek élő szeretethez.) |
Az összehasonlítás alapötlete Seneca bölcsességeinek, Erkölcsi leveleinek olvasása közben fogantatott. Egyik levelében ugyanis azt írja tanítványának Lucilliusnak, hogy „azt pedig, hogy mindezeket honnan tudom, ne kérdezd, erre nem fogok válaszolni”. Elég meglepő megnyilatkozás ez egy olyan szerzőtől, aki soha nem ékeskedik idegen tollakkal. Ha valamit Hekatóntól vagy Epikurosztól, vagy mástól vett át idézetként, minden alakalommal említést tesz a gondolat eredetijéről, származásáról, szerzőjéről.
Bennem az a gyanú fogalmazódott meg, hogy bizonyos bölcsességeihez, elmélkedéseihez a Bibliából — akkor még gyakorlatilag az ószövetségből — merített ötleteket. Az egyetlen „evangélium”, amit olvashatott, és valószínűleg olvasott is, Pál apostol levelei voltak. Gyanítható ez több okból is. Egy helyen, Rómában tartózkodtak. Pál állandó lakosként, mivel egy börtönben töltötte termékenységgel megáldott utolsó éveit. Seneca is legtöbbször, amikor nem utazgatott vagy látogatta épp valamelyik kedvenc fürdőhelyét. Egy korban, egy időben éltek. Szellemi emberek voltak, vagyis feltehetően sok hasonló hatás érte őket. Kettejük bölcsességének párhuzamos vonásai: Páléi, aki Istentől kapta ezeket, és Seneca-éi, aki Isten tudja, honnan kapta ezeket.
Hajmeresztő voltak, főleg egy olyan ember számára, mint én, aki nemrég szakította meg kapcsolatát Istennel, és éppen Seneca bölcsességeibe ásta bele magát. Történészek bizonyítgatják, hogy levelezésben is állottak egymással. Én ezt nem tudom, nem vagyok történész, a legkevésbé sem. Mindenesetre ez a félmondata, amit Lucilliusnak írt: „ne kérdezd, hogy mindezt honnan tudom”, bogarat ültetett a fülembe, amely azóta is ott duruzsol. Tehát fő célom ennek az esszéféleségnek megírásával az, hogy a bogár eltávozzék a fülemből, más, talán számára is kellemesebb célokat találva.
Epilógus
Ismerjük azt a történelmi tényt, hogy Senecát Néró ítélte halálra, egészen pontosan öngyilkosságra. Seneca a legkevésbé sem volt egy beszari alak, pedig a halál helyett valószínűleg választhatta volna az önkéntes száműzetést is.Ehhez anyagi adottságai is megvoltak, mivel köztudottan igen gazdag ember volt. Ő az elmebeteg császárának való engedelmességet választotta. Körülbelül eddig a tények.
Az azonban lehet, hogy már csak anekdota, hogy miközben beült a kádjába, ahol az ereit tervezte felvágni, tanítványai csoportja és természetesen, imádott felesége vették körül. Ez — még mindig az anekdota mezsgyéjén haladva — Seneca kívánsága volt, aki hitt is, nem is a túlvilági létezésben; konkrétabban abban, hogy a test földi élete után a lélek valahova elköltözik, tovább létezik valamilyen formában.
Sajnos, anekdotához méltatlanul, nincs igazán csattanó. Seneca felvágta az ereit, és be akart számolni tanítványainak, feleségének arról, hogy teste halála után a lelke hova kerül. Ha egyáltalán… A feljegyzések szerint azonban utolsó szavai ezek voltak: „A titkot nem tudom feltárni”.