D. Bencze Erzsébet : Hajók

Szabolcs Péter szobrászművész alkotása

 

 

 

Szűk az öböl két hajónak,
ha más irányt vesz a holnap.
Tajtékos hullám zúdul ránk,
fagyos szél tépi a vitorlát…
 

Mielőtt sorsunk szétszakad,
csónakunk zátonyon végzi,
jobb lenne a dagállyal kifutni.
Mert ha apály közeleg,
hajóink megfeneklenek.
(a víz fodrot se vet)

 

 Hasad a szív, reccsen a borda,
 süllyedünk kétfelé sodródva…

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2015.01.15. @ 13:34 :: D. Bencze Erzsébet
Szerző D. Bencze Erzsébet 155 Írás
Mottóm: „Az alkotás arra való, hogy a lélekbe hatoljon és megérintse szeretettel.” (Jókai Anna) Szülővárosomban, Zalaegerszegen élek és alkotok. A Gondviselésnek köszönhetően három művészeti ágnak is hódolhattam: a zenének, képzőművészetnek és a költészetnek. Végzettségeimnek megfelelően nyugdíjba vonulásomig mint kirakatrendező, dekoratőr, rajz-, biológia-, és énektanár dolgoztam. Alapító karnagya voltam a kétszeres Nívó-díjat és arany-minősítést kiérdemelt Zalaegerszegi Város Fiúkórusnak (1991-1999). 2005 óta a Zalaegerszegi VITRIN Kortárs Képzőművészeti Egyesület tagjaként több önálló és csoportos kiállításon szerepelnek alkotásaim. Gyermekkorom óta írok verseket, de csak 2007 óta jelennek meg folyamatosan írásaim különböző folyóiratokban, antológiákban és online irodalmi portálokon. Versesköteteim: Az ősz illata (2011, magánkiadás), Üveghang (2012, Krúdy kiadás saját illusztrációkkal), Túl közel ( 2019, Pannon Írók Társasága-saját illusztrációkkal) Még több rólam: https://7torony.hu/content.php?c=58873