Ki mondja meg, hogyan lehet
lesütött szemmel messze ellátni? Némán,
összeszorított szájjal nagyokat kiáltni,
egymásra életeken keresztül várni, és folytatni tovább,
hátha kiderül, vártak-e valaha odaát.
Ki mondja meg, hogyan lehet
fénylően kacagva könnyeset
sikítni, betűk és tinta nélkül levelet
megírni, érintés nélkül szívbe simítni? Engeded,
vagy megvárjuk, míg lelkedből kipárolog a nem mered?
Azt, hogy a köd előtted vagy már utánad,
ha itt szeretnek, akkor másutt miért utáltak,
mitől vacog benned a vágy a legforróbb nyárban,
miért önt el a forróság, mikor a lelked ruhátlan?
Szerinted neked ki mondja meg,
hogy merre indulj az utadon,
rajta végig ki kísérne el,
hozzád lélekben ki ér majd fel?
Ha születtél, miért vesznél el, ha
lábad nőtt, mégis miért estél el,
Isten miért hozott áldozatot érted
szeretett fia testével?
Ha Nap lehetsz, miért borulsz be néha úgy, mint az ég,
ha már bőven eleged van, miért akarod még,
ha láthatnál is, miért találkoztunk oly rég,
a kezdetről miért hiszed néha azt, hogy az már a vég?
Ki mondja meg, hogyan lehet szárnyak
nélkül messzire röpülni, érzelmekből szavakat
köpülni, buggyanó könnyek között is
örülni egy, s másnak, no és egymásnak?
Száraz felhőkből esőt facsarni, legmélyebb
álmából a Holdat kitakarni, ki súgja meg,
mi után leginkább vágyódsz, azt hogyan
kell csupán kérni, s nem erővel akarni?
Hogy mikorra korhadnak el
a fásult pillanatok benned,
hogyha az egész Föld a lakhelyed,
miért nincs hová menned?
A hozzád vezető úthoz ki rak eligazító táblát,
s amint rád talál, ki ad érted az Istennek hálát,
a bűneid ki oldja fel, imára érted le
ki térdepel, ez az egész, az életed
úgy ahogy van, mondd csak, kit érdekel?
Ki mondja meg, a kezedet ki fogja meg,
ki rak veled közös ölelésben fészket,
ki marad végig melletted, míg
pislákol benned szemernyi élet?
Ki mondja meg, hogy kell-e még mondani,
sugallni, sejtetni, harangként kongani, súlyos
terheket letenni, többé nem cipelni soha,
hogy melyik az édes és melyik a mostoha?
Ha nem tudod, ki vagy és minek jöttél… ugyan
ki mondja meg, mondd csak, ki oldja meg azt
a csomót, amit a lelkemre kötöttél?
2013. október 15. 2014. áprilisa elején
2014. szeptember 27.
