Tanmese a közkedvelt ” rímhányó” Romhányi József stílusában.
A hiú szarvasbogár
Koosán Ildikó
I.
Egy izgága, pöttöm
szarvasbogár
repesve vár
a pillanatra
merthogy hiú:
ha nagy szarva nő,
kiáll az Őserő
nevű cirkuszporodon;
mondom,
fellépne világra szóló
produkcióval:
szarvát más szarvas-
bogár szervült
szarvszervével
összeakasztja,
el nem szalasztva
szarvára tűzni
amiért
küzdeni kész,
a babért;
De ehhez harcedzett
jól fejlett,
díszes szarvszervet
kellene viselni
homlokán,
nem ilyen csökött
csonkot,
épp csak csirázó
fejkoloncot
alig-dudort…
így hát a nagy terv
eleve hamvába holt,
sajna…
II.
nagyapja volt
a törtető
félelmetesen
nyers őserő
ki anno félrelépett;
egy aprócska
fehérnépet
hozott
a házba,
az hozta lázba;
habár
a vén bogár
lelkében e mián
dúlt a harc,
de midőn
egy silány lián-
levél mögé
csalta a kis vakarcs
ráállt a nászra,
s lám elhibázta!
botlása mindörökre
bélyeget éget
a soros újszülöttre,
mivel ráció
uralja s törvény
a világot,
így lett e generáció
elsilánylott
szarvszervvel megáldott;
III.
De maradt a virtus!
csábító hely a cirkusz;
hajt a lüktető
kérkedő önerő
kitűnni mégis…
így hát e törpetermet
kieszelt újabb
haditervet:
az elefántot igázza le ő;
kidülled mellel,
mint felfújt kecskebéka
az elefánt farkát
vette célba,
felmászni gyorsan
észrevétlen,
hogy a gólem-fej
csúcsúra érjen,
magát ott fényben
illegesse
eséllyel a biztos győzelemre;
de mert a vice versa
produkció
rossz véget ért,
az elefánt hősünket
agyonnyomta,
s ő állt ki győztesként
a porondra;
azóta szájról szájra
száll a nóta:
harcra akkor hívj akárkit,
ha nem a hiúság lázit,
tisztes erőd elég a harcra,
különben porból
összevakarva
dicstelen kerülsz
ravatalra…
2015 január 31.
Legutóbbi módosítás: 2015.01.31. @ 09:17 :: Koosán Ildikó
