M. Laurens:
VIDD MAGADDAL…
Ha mennél jeges télben,
fagyos szélnek közepében,
ha mennél, vacogva-fázva,
otthonodra nem találva;
pihenj vándor, s ne feledd,
melengetni lelkedet.
Ha mennél messze délre,
egy távoli vad vidékre,
hol tigris üvölt fák alatt,
s nem óvnak meg a falak,
semmit ne hagyj hátra itt,
vidd magadban emlékeid.
Ha vesztenél sok ostromot,
s nem lelnéd új otthonod,
veled lenne a boldog múlt,
a tiszta kéz, mely érted nyúlt,
s kebled boldogságtól dagad:
elérted magad, Önmagad.
( Pest – Buda 2015. január 24-25.)
