Nem tör le a reggeli szándék,
mi csókot keres.
Nem taglóz le künn
a csillogó dér,
s arcom vénebb-pírja sem,
mert van kivel álmodnom,
míg fel nem keltem: szenvedély.
Feszabadít. Élvezem.
Nekem elég a valóság,
hogy jó mellette,
s nem képzelni, tudni,
hogy nincs távolság
két szív között, mert
átkozott perceink,
miket kényszerrel élünk,
szerelemből viseljük;
bennünk a vágyak nem csak
álomból vannak. Igazak.
Kéjt adnak egymásért,
egymásnak.
Engem nem taglóz le szándék.
Örömöm teljes.
Van, ki követ, csitít, vezet.
Vele lélegzetem
élvezetes-szabálytalan,
lényeggel tölt be teret,
sarkot, szegletet:
szeret. Szeretem.
(2015. január 14.)
©Pilla
Illusztráció: https://m.facebook.com/profile.php?id=113220182157535
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:54 :: Pilla S.M