( A festmény Pataky László: Mulató betyár című alkotása. )
Sikolt a fájdalom, gyilkos halál riad,
Ó édes Istenem, látod, szenved fiad!
Pislákol a gyertya, viaszcseppje csurran,
őrjítő félelem szívfalamra surran.
Félárbocon a csönd, székem, lám marasztal,
üres poharamból csordul a panaszdal.
Alkohol mámortól tompul már az elme,
ha az Istennek nincs: bornak lesz kegyelme.
Kocsmáros még egyet! Oly jó ez a mámor!
Hadd higgyem percekig, én vagyok bátor!
Hátamat fordítom, most a rémült mának,
kapatos lábamon táncolnak az árnyak.
Holnap, ha félszegen az Égre felnézek,
arcomon szégyenem, mert most is én kérek.
Kérlek, hogy adj hitet, adj erőt fiadnak,
megrendült szívemben, helyet a vigasznak.
Legutóbbi módosítás: 2015.01.18. @ 14:57 :: Vaskó Ági