Gősi Vali : Napraforgó kelyhén

Hófehér hajad
– könnyű felhő – lebben
mosolyod az égbolt
visszatükrözi
 
folyómeder mentén
– altatódal – ringatsz
fűszálként hajolsz
bőrömhöz a réten
 
napraforgó kelyhén aranyporból érlelt
édes nektárként bújsz lelkem kaptárában

 
– langy eső gyöngycseppje –
arcomat simítod
– búcsúzó madárka –
emlékeim hordod
 
csak a hangod…
a szád…
csak a házad néma
nem felelsz ha kérdem
mért nem ölelsz
néha?

 

Legutóbbi módosítás: 2015.02.21. @ 11:52 :: Gősi Vali
Szerző Gősi Vali 288 Írás
Nekem a vers a lelkem is... http://lelekhangok.blogspot.hu/