törzsasztalnál haldoklik | ||||||
A Holnap | ||||||
és kávé illat sző rá halotti leplet | ||||||
jacquard kelme | ||||||
idegen | ||||||
s a zsinórhúzó fiú fenn a toronyban | ||||||
mondókáját morzsolja | ||||||
monoton | ||||||
századok suhannak | ||||||
monoton | ||||||
mintázza alant a piazzát | ||||||
átmintázza | ||||||
ezt és amazt is a folyó túloldalán | ||||||
szent | ||||||
bé | lász | |||||
mer | ló | |||||
tér | terem | |||||
bé | szent | |||||
mer | lász | |||||
ló | ||||||
óh ti láncfonalak | ||||||
oszlopai a dicső múltnak feszüljetek még | ||||||
tartsátok Hunniát | ||||||
mert cudar egy szövöde ez | ||||||
és hitvány a vetélő | ||||||
azok a korhadó thonetek | ||||||
a kávéház teraszán | ||||||
kiültek mind a vének | ||||||
bárd hangokat suttog a szél | ||||||
az egyiken lám a fehér csönd | ||||||
csüggedten nyöszörög | ||||||
csésze falán a zacc | ||||||
kusza rajz | ||||||
jaj | ||||||
minden minden elveszett | ||||||
hallgatóznék | ||||||
kik lakják még a tereket | ||||||
és mit dalol ott a nyelvem hangja | ||||||
fogyván | ||||||
megfogyatkozva | ||||||
ha ismét túrják a teremet | ||||||
fogom a bánatom és a fűzfákra aggatom | ||||||
ott lenn a körösnél | ||||||
csobogjon szenvedésem együtt a folyóval | ||||||
és vergődjön a partok között | ||||||
gáttól | ||||||
gátig | ||||||
Szilvástól a Tiszáig | ||||||
hallasd még hangod | ||||||
mert szennyesek a falak | ||||||
burjánzik a penészvirág | ||||||
világ | ||||||
Remete nincs oly távol A Holnaptól | ||||||
halljam a hangod | ||||||
csörtetnek az iszonyú bitangok | ||||||
és hajolni nem szabad | ||||||
nem szabad | ||||||
csésze falán a zacc | ||||||
kusza rajz | ||||||
jaj | ||||||
minden minden elveszett | ||||||
és te is | ||||||
a rab prédikátorok dalnoka | ||||||
dalolj | ||||||
dalolj | ||||||
fulladjon tajtékba a bősz hullámtorok | ||||||
és csésze falán a zacc | ||||||
rendezze át a karcokat | ||||||
lássam ismét a szobrot | ||||||
ha a fekete sas óvón | ||||||
kitárja felé | ||||||
felénk szárnyait | ||||||
2015.02.23 |
Lucskai Vincze : Hitvány vetélő
Hasonló írások
Anyám
Nyomtatás (Ez a visszaemlékezés egy korábbi – feltehetőleg a naplómból – elveszett írás pótlása, aktualizálva) Anyám holnap lenne száztizenkét éves, éppen halottak napján. Mindig félt is a haláltól. De ki nem? Ő neki azonban elegendő volt, ha a házunk előtt [… Tovább]
Két SAS-behívó igaz története
Nyomtatás (A cséplőgép hátsó kerekén apám ül, a fűtővillát tartó alak anyai nagybátyám.) Bevezető Nem ez az első eset – amiben, bizonyos értelemben -, idegen tollakkal ékeskedem. Egyetlen mentségem abban áll, hogy mindkét behívójegyet egy-egy „közeli” hozzátartozóm kapta, csaknem [… Tovább]
Édesanyám is volt nékem … (2)
Nyomtatás Olyan feszes tempóban dolgozott Vera, hogy ideje sem volt magával foglalkozni, a munkán kívül másra is gondolni, de álmában ott kísértett az otthona, az otthagyott gyermekei. Egyre gyakrabban álmodott velük, s ilyenkor sírva ébredt és alig tudott a munkájára [… Tovább]
Keletről érkezett 4
Nyomtatás Egyik reggel, ahogy a munkahelye felé igyekezett, új hirdetésre lett figyelmes – kutyakiállítást hirdettek hétvégére. „A lovas pályán Országos Munkakutya kiállítás és bemutató” – írta a plakát öles betűkkel. Jelentős esemény egy ilyen izgalmas kiállítás, bemutató. Lesz ott [… Tovább]
Juliska sírkövére
Nyomtatás Gimnáziumi magyar dolgozat/pályázat része, hogyan született Arany János disztichonban írt sírfelírata. Nyertem. Zörren a fű, csak sarló a Hold, Fellegek úsznak, alant járnak, Villan a képzet, s szertefoszol, Jőnek helyébe rémes árnyak. Fehér ruhában deli leány, Jár-kel az éjben, [… Tovább]
KÁROLÓ
Nyomtatás Az Álnok . Álnok lelkéből ömlik a vér. Benne még mélyen háború ég, lobog, egy apró szikra elég és beleroppan a mindenség. Én állok, csendben emlékezem, ősz-ruháját szekrénybe teszem. Tél is volt, s mikor jött a tavasz, a hidegség [… Tovább]
Egy rendőrségi ügy szubjektív krónikája
Nyomtatás Az alagsori kislakás hálószobájában fekszem, szerdai nap. Aludni már nem tudok, de még felkelni sem. A mobil bekapcsolva pihen a lepedőn mellettem. A szoba csöndjét megtöri a csengőhang, ismeretlen szám villog a kijelzőn. Utálom az ismeretlen számokat, de azért [… Tovább]
Nincs megváltás
Nyomtatás Lajoska azon a bizonyos keddi napon megint idegállapotba került és úgy érezte, nagy-nagy szüksége van valakire. A szocreál kocsmában az obligát tüske után Olivérrel került egy asztalhoz, de már nem emlékezett a vezetéknevére, talán Rajnai vagy Irsai, mindegy, [… Tovább]
Juss
Nyomtatás azt hiszem már egész pici koromban hallottam róla anyuék mesélték hogy az egyik papámnak is volt távoli dolognak tűnt és arra gondoltam hogyha jó leszek talán nem is kér belőlünk aztán apumama is találkozott vele akkor már nagy [… Tovább]
Az Albatrosz halála
Nyomtatás Tompa, mély zúgás töltötte be a fekete alföldi éjszakát. Kezdetben egyenletesen pulzáló hümmögéssé erősödött, majd fütyülő-pattogó rikoltássá szelídült. Azonban mielőtt teljesen elhallgatott volna, a tájat vakító fényár borította be, másodpercekkel később pedig óriási hangrobbanás remegtette meg a levegőt. [… Tovább]