Max Sauco festményéhez (részlet)
Tán úgy tűnik, ribanc vagyok.
Kiborotvált modell – vörös.
Szemeid’ ha látni hagyod,
fölöttem szárnyas vágy köröz.
Hajlatom hív, ízes bársony –
titkolja bő vérem s nedűm.
Festő bármit tehet vásznon:
szeplőtlent korhol ma e bűn.
Szellemem sas, égi sólyom –
zárdarab is voltam hajdan.
Könnyekké fagyott mosolyom
zsolozsmázott kőfalvakban.
Úgy vedlek most, mint a kígyó –
hét bőr jelent hét életet.
Lelkem avítt nővér, ringyó?
Vállalt köntös, múló szerep.
Kit csak kín hajt vágy-alakban,
sírját lesi, de szüntelen.
Nékem csókra nyíljon ajkam,
s feszítsen meg új küzdelem!
Legutóbbi módosítás: 2015.02.07. @ 20:41 :: Pásztor Attila - Atyla
