Böröczki Mihály - Mityka : Nyelet

2015.03.03. Böröczki Mihály - Mityka Vers 5
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Megkértem egy falevelet,
fesse zöldre a kedvemet,
legyen vékony, élő szelet,
pótolja a kenyeremet,
s megkedveltem – hittem, lehet,
ha én eszem, ő is ehet,
alig volt több, mint egy nyelet,
s ma is hallom, ahogy nevet.

Legutóbbi módosítás: 2015.03.03. @ 15:10 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.