Illusztráció: saját kép
szívemmel együtt dobog a világ
jó helyen járok érzem magamban
lényem gyönyörűséggel telt virág
amit hordok látok álmaimban
egy vagyok a természet cseppjéből
aprócska gyöngy kit még nem fűztek fel
teremtett lélek az ő csendjéből
embertől jött frissen zárt bilinccsel
része vagyok gyűrött ruhájának
felséges szépsége árad felém
mert benne lakom e csodatájban
dísz lehetek köpenyének zsebén
Legutóbbi módosítás: 2015.03.04. @ 18:04 :: Dezső Ilona Anna
