…
Mielőtt virágba borul a lilaorgona
véglegesen ereimbe szivárog a tavasz,
s míg ösztönösen tenyeredre képzelem
világom, kertünkben nyújtózkodik a nap.
Sárga nárciszokon észrevétlen fények,
megcsillan a szemed csupasz venyigéken.
Amikor elfogynak a színek,
kékségbe bújnak a nefelejcsek.
Lüktető zöldben megkapaszkodom,
hajamba hulló vadvirágszirom,
aztán véget ér a nap s te
valahogy mindenben benne vagy…
