A világ benned addig nyavalyog,
míg el nem veszejted a haragod,
nincs holt idő, se köztes állapot,
csak magadnak kell megbocsátanod,
ha fuldoklódik benned a harag,
a légszomjak torokra fojtanak,
ne káromolj, míg bukszát rejt kezed,
az rossz pénz, mit az ördög veretett,
csak lelked őrizd, dédelgesd a jót,
ne bankjegyekből álmodozz valót,
mert megfeszít, mint igát a barom,
a rohadék erő, a torz vagyon,
a nagy kincs nem düh, ölelnivaló,
úgy csillogózik, mint fényben a hó,
hát légy olyan, mint végén, elején,
és tudd meg, mitől gazdag a szegény,
jó nagyot lélegezz, és adj sokat,
és szórd szélbe a haragvásodat.
Legutóbbi módosítás: 2015.04.13. @ 06:37 :: Böröczki Mihály - Mityka