Még itt vagyok, még álmaim kísérnek,
de kiszakad majd belőlem a lélek,
s ha túl késő lesz feloldozást kérni,
és vétkeimért hő imát remélni,
hamis hangú szirének dalára,
bűnös magam-búcsúztatására
visszhangzik majd a siratóének,
míg ős-terhemmel enyészetbe térek.
Még itt vagyok, még égre nézek néha,
még elbűvöl a mindenség hatalma,
még verset írok – muzsikál a szívem,
s e lágy zenéjű, különös-szép csöndben
megvallom a hálát, amiért éltem,
bár sorsom végérvényes, érthetetlen.
Legutóbbi módosítás: 2015.04.27. @ 17:42 :: Gősi Vali
