Soha nem tépheti
Széjjel az alázat
Lángoló hitedet
Ami hajt és lázad
Míg lobogva tör fel
Mint a gejzír hozzád
S szétdőlt vetéseid
Viharok ostorozzák
Mert csak vele együtt
Lehetsz olyan erős
Mint a gének által
Utódokban az ős
S nem tépheti széjjel
Lobogó hited sem
Alázatod ott benn
Mélyen a szívedben
Míg éltet s felüdít
Mint a tiszta forrás
Lehetsz kőszikla is
Pusztító hegyomlás
Mit elérhet a földön
Az ember félsiker
Nem vele kezdődött
Nem vele múlik el