Már szelídülnek a szelek,
és leköltözik a meleg,
két ág közt trilla cikkan át,
friss zöldet kortyolnak a fák,
az öröm kitapintható,
megnyugszik sok fészekrakó,
kék bársonyruhát kap az ég,
meg napsugárra futja még,
s míg ünneplőt ölt hirtelen,
a földig érő végtelen,
mint virág-ittas, csalfa lény,
vad csábításba kezd a fény.
Legutóbbi módosítás: 2015.05.10. @ 07:40 :: Böröczki Mihály - Mityka