Fáradt vagyok. Lent hagyom ma a redőnyt.
Nem kell most világos, mert bántja szemem,
s úgysem fedhet fel nekem oly szeretőt,
aki már váráskor izgat. Istenem,
lásd elpihentetném kiélt vágyaim.
Csendet. Pszt. Komolyan nem érdekel. Hallod?
Nem szándékozom túl lakom rácsain,
idebent várom fejemre a hantot.
Temess nyugton. Itt az idő, mire vársz?
Mozdulatlan, nem ellenállva kérlek.
Neked sem lehet jó, amikor úgy látsz,
hogy halottat játszva, s henyélve élek…
Feladom ösztönös elveim önként,
hogy csodálni próbáljam a lét-fösvényt.
(2015. március 25.)
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 11:56 :: Pilla S.M