Volt pléhből formált, volt fehér zománcos,
vagy porcelánedény, az úriféle,
a dolga sem volt túlontúl talányos,
csak éjjel került ez-az belsejébe,
a szükség szülte meg tulajdonképpen,
ott rejtezett az ágy alá lapulva,
s előkerült két álom közt a résben,
hogy el-eltűnjön rejtekébe bújva,
a ház népe is ritkán emlegette,
csúf, billent neve ritkán lett a szóé,
a tartalmát elnyelte reggelente,
nagy testvére, az udvarvégi bódé,
mégis volt benne valami varázslat,
nem félemült meg a tolakvó rossztól,
s mert része volt az éjjeli világnak,
a maga módján óvott a gonosztól,
minek cifrázzam, úgy védte a rendet,
mint csikorgató télidőt a mennybolt,
a jelenléte nyugalmat jelentett,
s nagy természete is természetes volt.
Legutóbbi módosítás: 2015.06.19. @ 07:36 :: Böröczki Mihály - Mityka