Dohnál Martin : Lélektükör

Mondd, mit látsz a szememben?
Talán bánatot, gyötrelmet?
Érzéseim kézzelfoghatója, könnyek  – érzéseim kézzelfoghatóak
zúdulnak alá, minden gátat törve… –én ezt a két gondolati részt megcserélném… az „út” miatt – minden gátat összetörve, könnyek zúdulnak alá
( persze feltételezem itt még a szemről van szó…)

Talán meglátod haldokló szívem, – érdekes kép … hisz, ha már látjuk azt a szívet, akkor az már nem jó – inkább halljuk… az úgy „föld közelibb”…
talán megsajnálsz, nem remélem…- ha talán, akkor miért nem reméled… ez „üti” egymást
Mit szerettem, mit bíztam, hittem,
másban megtalálni? Kétlem…  – na itt ezzel a két sorral gondban vagyok… mintha lemaradt volna az eleje, és a vége…

Mondd, látod még szememben?
Igen… Szeretlek. 

Még van rajta csiszolgatni való…  de jó úton halad.

Legutóbbi módosítás: 2015.06.04. @ 17:38 :: Dohnál Martin