Uram, én néha helyetted szégyenkezem, hogy csak ennyi,
hisz színesben képzeltem mind, mit te szürkében adsz:
vágy és elfogadás kattogását és a monoton belátásokat.
Úgy volt, hogy egykor színes tévében láttam meg a sportot,
s döbbenten fordultam tőle el – a Római-parton, hol
végig az égig s az ég a vízen, ízesül fák koronája föl-
lefele, s rajta hajók és csónakok végül is körbe mennek –
hát oly szürkére váltott tévé után az egész világ,
hogy untam nézni, mert minek is élni, ki látott mást.
Gondold meg, uram, ki találta föl a televíziózást,
és mért öröm az, ha kifordulunk e világjátékból –
és nézzük a leltárt, mi nem a mi életünké.
60-as évek vége, 70-es eleje, Postás üdülő tévéje –
és ki találta fel mindezen éveket, s benne minket.
Legutóbbi módosítás: 2015.06.12. @ 08:25 :: Petz György