Böröczki Mihály - Mityka : Július

2015.07.07. Böröczki Mihály - Mityka Vers 18
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Egy elnyújtózó pillanat alatt,

leszaladt hozzánk barnulni a Nap,

fölpörkölte a hólyagos talajt,

s egy nem létező árnyékra hasalt,

majd hunyorogva figyelte szegény,

hogy óriási lyuk ég kék egén,

az idő telte július havát,

nagy nyeldekléssel szomjaztak a fák,

a tó is úgy tett, mint ki alva jár,

s a part homokján fölporzott a nyár.

Legutóbbi módosítás: 2015.07.07. @ 05:39 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.