Ó, vers, miért versz
engem átkod szórva,
rátelepszel nappalomra,
könnyű álmom rég elűzted,
lángok közt vergődök veled,
ágyamban álmatlan éjjel
játszol velem lázas kéjjel,
amíg felsejlik a hajnal
s megkövetsz édes szavakkal.
Legutóbbi módosítás: 2015.07.19. @ 16:45 :: M.Simon Katalin
