érzem a forró levegő vibrálását
érzem a perzselő homokot a lábujjak közt
úgy buggyan ki mint iszap
egy marok szorításából
és apró buckaként a körmökön elterül
Sandymount
valahol a város peremén egy villamos döcög
s a fövényen hosszasan vonszolja maga után csikorgását
leengedem a redőnyöket
kirekesztem a világot
szűkülő pupillákkal csíkokra aprítom
megsemmisítem
és újra kirakom
quilling napraforgókat rakok ki belőle
van Gogh sárgákat minden kapura
az egyik kezemben Joyce
a dublini emberek
a másikkal homlokomon egy verejtékcsepp
gyöngyét felfogom
ma este is néptelen a színház
üres széksorok előtt áll a dalnok
hőség
hőség
elviselhetetlen
a félhomály még őrzi az éj frissét
a csendben egy kattanás
bekapcsol a kávéfőző átmosása
minden változik
a pázsit egyre sárgább
a vadszőlő festeget
tűzpirosra
kerítéseket
a gólyafészkek lakói kifeszített szárnyakkal állnak
a napnak háttal
majd ha jelez a biológiai óra
indulnak
valahol dézsé fellapozza jegyzetfüzetét
fedlapja skót mintás
a kedvenc sapkája is skót mintás
és hosszú sorokat ró bele
arról a bizonyos napról
jelenleg
P.s.U. Annus 94 Post Scriptum Ulixes
szimbolikus határvonal a kalendáriumban
Ezra Pound húzta meg
azon a napon amikor
James Joyce befejezte az Ulysses írását
vedd ezt a könyvet és keress egy lakatlan szigetet
kánikulában jók a lakatlan szigetek
egy nap és az egész világ
az emberek világa
hát ezt a könyvet vidd magaddal
a fordítók ajánlása
és az enyém
emelem hát poharam JJ kedvenc fehér borával
arciduchessa
jo jo jo serene magyansty az
winevat feherbour
ha delel a nap
kánikulában az észak-déli utak ontják magukból legjobban a meleget
felezővonalra költözik a templom tornya is
és a gázlókon házak vibrálnak
photoshop és fata morgana
árnyéktalanok az útjelző táblák
az árokparton feketerigók
széttárt szárnyakkal
felborzolt tollakkal
napfürdőznek
első gondolat hogy hőguta
de szétrebbennek
napfürdőztek
a kerekek hangja mint mikor a ragtapaszt téped a bőrről
vagy a gyantás depilálás
a csapágy duruzsol
néha a váltó kattog
ha már hegynek látszik a bugaci puszta
kattog
kattog
kattog
2015.08.15
Lucskai Vincze : Hullámok
2015.08.15.
Lucskai Vincze
vegyes
11
Szerző Lucskai Vincze
201 Írás
... ha majd a dalnok, kihal belőlem és állok ismét éktelen ... buckámat hordja szét kóbor szél, reménytelen, ha majd jönnek daltalan, kopár szavak lanttalan és gőg táplálja dacos lelkemet, kerüld majd érintésemet ... mi marad, egy morzsányi falat egy cseppnyi harmat ...