Az óra csak kattog és kattog
Soha meg nem áll
S mikor beköszönt halálunk órája
A mutató akkor is jár
Egy pillanat alatt elhalad felettünk
Életünket a feledés sötét világába taszítva
Ahonnan szabadulni lehetetlenség
S a zár végérvényesen bezáródik a lélek kalitkáján….
————————————–
Az első négy sor tökéletes, jó ritmusa, remek hangzása is van, a maga világos egyszerűségével jeleníti meg azt a drámát, hogy amikor megszűnünk működni, a világ, az élet, még csak meg se torpan egy percre sem, részvétlen megy tovább.
Éppen ezért a következő négy sor már kifejezetten nem jó, túlmagyaráz, néhol közhelyes, ráadásul még csak nem is szól sehogy.
Továbbgondolni szabad, továbbmagyarázni nem.
Üdv: NHI
Legutóbbi módosítás: 2019.08.15. @ 11:31 :: Seres Rebeka