Idegenkedtem anno a zsinórdíszes
viselettől, mert a porondmestereket
idézte, vállukon az idétlen partvis-
fejekkel meg a forgóajtót pörgető
hotelportások gazsuláját, korábban
kellett volna megismernem a lelkészi
palástot – katolikusnak keresztelve
gyerekként csak ornátusokat bámultam
a miséken –, amely már éppen fordított
volna ízlésemen, de ekkor kezdtek fel-
tűnni csapatostól az ország házában
porondmesterkedő méltatlanok, végül
amibivalenciám megszűntét azoknak
köszönhettem, akik buzgón kárhoztatták
a méltatlanság kirívó forrásaként,
kétségbe vonva európaiságát,
protestálva kizsinóroztattam hát leg-
jobb angol szövetből készült, álló nyakú
alkalmi öltönyöm (ennek is már több mint
tizenöt éve), kevés alkalom adódik
viselni, ám olyankor élvezhetem, hogy
egy európai nyugalmával állom
a méltatlankodó tekinteteket.
Legutóbbi módosítás: 2015.10.27. @ 09:08 :: Bátai Tibor