Kócos verset fésülgettem,
babusgattam, megszerettem,
és mintha csak virág volna,
bekötöttem egy csokorba.
Megtarkállott, s olyan szép lett,
mellém csodállott egy rétet,
illatából olykor-olykor,
mártottam a gyerekkorból.
Gyűjtögettem, s körém állnak,
öreg szerszámok és házak,
s klottgatyámmal feleseltek,
vásott udvarok és kertek.
S minta most is enyém volna,
rakosgálom roskadt polcra,
tele mégse lesz egészen,
pedig sose hagynám félben.
Legutóbbi módosítás: 2015.10.17. @ 12:17 :: Böröczki Mihály - Mityka
