Tegnap magamra húztam
a rám váró holnapot.
Sokra nem mentem vele.
Ma látom, holnapom sem más.
Úgyanolyan foghíjas,
széllelbélelt csavagósors,
miként a tegnapelőtt volt.
Zsebrevágott gondolataimmal
gazdagnak érzem magam.
Ebből nem lesz szalonna,
miként kutyából sem.
Persze kutyám sincsen.
Viszont tarisznyámban
a napi penzum mellett
forró szerelem lapul.
Ezt majszolom boldogan.
Megszokott köreim rovom.
Előre köszönök jövőmnek,
mely szembejön a járdán.
Túl jól álcázza magát,
gyakran eloson mellettem.
Elejtett rímeket gyűjtök
tarkáraszőtt avarból,
miközben Krőzus módjára
haikukat és tankákat
hajigálok a szélben.
Legutóbbi módosítás: 2019.11.12. @ 14:54 :: Márkus László
