|
Meg se látlak,
hogy ne végy észre.
Átkokkal áldj, vagy keríts kézre,
tagadj le, hogy vagyok csupán csak
magadnak.
S ha mégis
rádöbbensz, hogy ismersz,
s elviselsz, mint elviselhetetlent,
-ahogy én is-
kicsit fáj, hidd el,
hogy megtagadtalak.
|
