Sz. Pál-Kutas Orsolya : Lángolás

Engem, csak az ismerhet igazán,
kit tudja mit jelent az, ha tűzbe nyúl,
és szívében akárhány kérdés is dúl,
megperzselődik lelkem parazsán.

 

Engem, csak az ismerhet igazán,
ki képes mindenét semmibe vetni,
múltját, jövőjét, nem fél elengedni,
ki nem sír, nem búsong önnön magán.

 

Ki engem szeret, akarjon egészen.
Értem, bármivel, bátran szembenézzen,
s ha kell tűzében égjen halálra.

 

Ne kérjen számvetést szerelmemre,
szálljon, s vesszen mint láng fölött a lepke,
s lelke ott, értem fakadjon imára.

Legutóbbi módosítás: 2015.10.15. @ 23:00 :: Sz. Pál-Kutas Orsolya
Szerző Sz. Pál-Kutas Orsolya 21 Írás
Ahhoz hogy megismerj valakit, ki kell lépned saját határaidból, és tiszta, akadályoktól mentes szemmel és fejjel kell mérlegre állítanod. Azt kell mondjam, néha saját magam előtt rejtély vagyok. Akkor ki ismerhet meg igazán? Érdekel hogy ki vagyok? Gyere járd be velem a világot, ülj velem a tűz köré, melegedjünk és beszélgessünk. Én is, te is érdekes emberek vagyunk, lehet, hogy egymásban megtaláljuk, ami a másikból hiányzik.