KÁPOSZTÁS CVEKEDLI
Az étlapokról rendszerint hiányzik,
mert hétköznapi kínálatnak számít,
az idegen szó sem illik a tálba,
de szűk napokon mind sűrűbben járta,
az alapjának gyúrt tészta a lényeg,
de jó ízéről emlékek regélnek,
mert olcsó volt, de laktatott az étel,
a muszáj sokszor tányérozta kétszer,
nincs jobb dolog a találékonyságnál,
s az alapanyag megtermett a háznál,
de megillette minden földi áldás,
mert egyszerű volt, mint a kapavágás,
a tojás, liszt és só eligazítva,
majd gyúrva, nyújtva, kockára aprítva,
a káposzta úgy méretre reszelve,
hogy a nagy lábas alja épp benyelje,
kivárni, hogy az idő vele múljon,
és sülve-főve éppen megpiruljon,
de legyen annyi taktus tartalékba,
míg elnyeli a sós vízben főtt tészta,
a többi már afféle ízes játék,
hogy hozzá cukor, vagy őrölt bors jár még,
s e végre kész az asztalnál marasztal,
egy mélytányérnyi, illatos falattal.
Legutóbbi módosítás: 2015.11.21. @ 06:41 :: Böröczki Mihály - Mityka