Olvadt aranya csordul rá a Napnak
Olvadt aranya csordul rá a Napnak,
déli verő fényében fürdeti,
ma még a lassult vér is lángra kaphat.
Aranyló maszk. Mi dolgozik mögötte?
A hűvös szépség jóságot takar,
mely sugárzón visszavetül örökre?
Vagy Nofretete-bronz, engedő lágyság,
ám mégis kemény fém, ha szembeszáll,
és harci vértként hárítja a lándzsát?
Nem tudható. Az aranyzuhany máza
minden vonását széppé érleli,
mely szép marad, míg szóra nyílik szája.
De akkor majd. Csak akkor ismered fel
– s tán akkor sem, ha mélyen rejtve van –
hogy akarod-e őt az Istenednek.
Legutóbbi módosítás: 2015.11.13. @ 12:00 :: Haász Irén