bizonytalanság
Koosán Ildikó
Nyaldossa, koptatja, feszíti az idő
tartópilléreit, napok hullámverésén
hánykolódik, rozoga lélekvesztőn
didereg, karnyújtásnyinak tűnik az
ablakon át, megmagyarázhatatlan
tévhitet ébreszt, reményt a mába,
kételyt a létidő várományosába:
hegyen túli e még a naplemente,
arcvonások sorába illeszthető e
néhány mosolynyi színesen fakó
fellángolás pillanatnyi képe, s
a rőzselángfüsttel messze illanó
sziporkák volt-nincs tűzvarázsa;
elkóborolnak a belakott álmok,
félig nyílt ajtókon szökik a fény,
s az életöröm maradék illúziója:
őszvégi hangulat rémképeivel
Halloween- csillagok riogatnak.
2015. november 6.
Legutóbbi módosítás: 2015.11.07. @ 13:51 :: Koosán Ildikó