Szívverésemnek halkuló akkordjait nyeli az anyátlan éj,
s bennem visszhangzik az égiek elgyötört seregének sírása.
A csillagok tűleveles ágain hiába tör meg a holdfény,
ha tőled örökre megfosztottan kell, hogy éljem árva életem.
Legutóbbi módosítás: 2015.11.12. @ 20:33 :: Nagygyörgy Erzsébet