Hogy lehetne szeretni jobban,
mielőtt kezemről elfogy a fény,
s vele az élet örökre elpereg.
Útszélre kerül a ma,
s a tegnap mellé ül.
Aztán (…)
Nehéz madárszárnyú éjek takarják
a fényt, s többé nem ébredek,
egyszer álom lesz minden, ami volt
– Veled…
Hogy lehet?
Most, mikor a novemberi napsütésben
az ibolyák is új tavaszról beszélnek.
Legutóbbi módosítás: 2015.11.11. @ 21:04 :: Sonkoly Éva