Szilágyi Hajni - Lumen : tizenöt

2015.11.19. Szilágyi Hajni - Lumen Vers 4
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

 

fekszünk az éj alatt
felettünk
csendes holdnyarak
életem
nézz oda fészekben
álmodó kikelet
szemében lángoló naphegyek
zuhogó lobogó ölelő
karjaink közt
feszülő éjszakák nappalok
ne mozdulj maradj így
mind és örök
szerelem

 

dúdoló ringató
szikrázó magasban
hullámzó lázas alkonyok
gyere már ne késsél
ég alatt föld felett
őszbe lépkedtek a tegnapok
házak közt szél lobog
szárnya van gyenge fény
gyere már ne késsél
fák hegyén
bujkáló holdnyarak
bújj mellém
szerelem
álmunkban már
holnapok virágoznak

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:06 :: Szilágyi Hajni - Lumen
Szerző Szilágyi Hajni - Lumen 0 Írás
"Elárvult tornyok közt sziszeg a hazug szél. Te is egykor belekapaszkodtál. Most egymásra nyílnak-záródnak a holnapok, mindenki indul, érkezik, pedig se ablak, se ajtó. Szakítsd ki gyermeked a hajnalok sötét verméből, vigyázd álmait, de ha füstös ősz marja a szemed, ne akarj hős lenni. Ne Istent játssz vele. Légy menedéke. Csend. Erdő. Hegy. Szakadék. Híd, és ő átkel földszagú szíveden, csak engedd… ( játszani itt maradt gyermeked )"

Hasonló írások

Vers

Ősi téboly

2023.07.27. Ficzu Ferenc Vers Ősi téboly bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Nyomtatás   Mindenfelől a téboly; a tompa, ősi hangok, majd középről a dobok— mint dermedt, ráncos arcok, és egyszerre egy ritmus, egy súlyos, lázas ütem, majd hirtelen egy dallam szaggatja szét a fülem. A semmiből a hangok, a fáradt, szürke [… Tovább]

Levél

Apróhirdetés/Időm mérték es

2023.07.04. Marthi Anna Levél Apróhirdetés/Időm mérték es bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Nyomtatás     apróhirdetés kék néger koponya koreai frizurás merre lehetsz most szép plejádi lány égi minőségben ikerlelket keres már kilókat veszítő ezerpillanatú újmúltba vágy haladja oldás-kötés fizikumát megtalálna már mint régen felismert önvalós/megvalósított önmagát ki már túlnőtt flegma szertelen [… Tovább]

Elbeszélés

Az odú

2023.06.14. Csillag Endre Elbeszélés 4
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Nyomtatás Évek óta etetjük apró, fekete napraforgó szemekkel, a nálunk lakó és a hozzánk vendégségbe járó madarakat. Szándékaink szerint persze, elsősorban a széncinegéket. Az élelmes, de nagyon kulturálatlanul étkező verebeket is kedveljük. Azt már kevésbé, hogy bele állnak az etetőbe, [… Tovább]

Mese

Boldogasszony papucsa

2023.05.26. Csillag Endre Mese 4
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Nyomtatás    A hőscincér jól látta, aznap az alkony pillangószárnyakon szállt le a tölgyes azon nyiladékára, amelynek kapubejáratát Szarvas szomszéddal ketten védelmezték a hívatlan látogatók ellen.    Már minden üde zöldben állt, május vége felé ballagott Időapó. A pillangók még [… Tovább]

Levél

Veled

2023.05.18. Marthi Anna Levél 1
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Nyomtatás a mézeskalács és a zserbó íze olyan mit ajkadé volt egy korty víz olyan mint amikor itt vagy velem a harmónia dolgos percei olyanok mint lélekkel létezőnek a fény a most olyan mint egyetlen hiányt kiírni ezerérzésképp a betűk [… Tovább]

Vers

Hervadó szépség a vágy ölében

2023.03.25. Popovics Péter Vers 5
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Nyomtatás /Szonettkoszorú/ 1. HALLGATÁS 2. ELENGEDÉS 3. RINGATÁS 4. VÁGYAKOZÁS 5. ALKUDOZÁS 6. DERENGÉS 7. ÓCSKASÁG 8.   SODRÓDÁS 9.   ZSONGÁS 10. ÉRINTÉS 11. PIRKADÁS 12. SUTTOGÁS 13. ÉBREDÉS 14. GYENGESÉG 15. A VÁGY ÖLÉBEN 1. Elsodor a vágy, ahogy rám feszül Hervadó szépségével a csalódás, Egykori emlékeivel beleül Karfa közé a fáradt vonzódás, [… Tovább]

Vers

Tiltott virág

2023.03.25. Marthi Anna Vers 1
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Nyomtatás   (naplójegyzet 13549 Mottó: “Hiába húzták fel magukat – megakadtak”   Talán csak átmenet holdvilágképű fekete Holdam, az arcnélküli űr formabolondja voltam, s lám képtelenül is összeolvadt a határ: szenvedélyem finomrezgésén a jelennek mindenkori csókja visz, és ha tudtam [… Tovább]

Mese

A kékszalagos fa

2023.03.12. Ruder Jana Mese 8
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Nyomtatás   Az, amit most elmesélek, az már nagyon régen történt. Nekem is úgy mesélte el egy öreg néni, amikor várakoztam a doktor bácsira, hogy megvizsgálja a beteg torkomat. Volt egyszer egy nagy, hatalmas erdő, tele volt gyönyörű fenyőfákkal. Szerették [… Tovább]