1. A gyakoriság a vizsgált jelenség előfordulásainak száma — olvasható az Értelmező Kéziszótár megfelelő címszavánál. Én magam most arra vállalkozom, hogy megvizsgáljam: melyek azok a szavak, kifejezések, amelyek legtöbbször fordulnak elő Radnóti Miklós költészetében. Csak a tartalmas, konkrét jelentéssel bíró szavakat követem, a névelőt, a viszonyító elemeket figyelmen kívül hagyom.
A szógyakoriság vizsgálatának elméleti kérdésivel a magyar szakirodalomban eddig kevesen foglalkoztak, idegen nyelvű munkát viszont bőséggel találunk. „A szógyakoriság-elemzés ugyanis komoly tudomány, és az elmúlt évtizedekben sokat fejlődött, a kínkeserves emberi munkát felváltotta a számítógépes szövegfeldolgozás”.
Én azonban még mindig csak manuális munkát tudtam végezni, a választott szövegből, Radnóti Miklós válogatott verseiből (1962-es kiadás) írtam cédulákra a sorokat, amelyekben a követett szavak találhatók meg, azokat mindig kiemelve közlöm. Az eddigi vizsgálatokból kiderül, hogy Radnóti Miklós 5153 szót használ verseiben, amelyek közül 756 nem található meg az Értelmező Kéziszótárban. Ezek összes előfordulása 24326. „Ez a tucatnál több előfordulás nem a közvetlen téma megszabta használati kényszer, hanem bizonnyal összefügg a költő stílusalakítási szándékával”. Bizonyos szavak megjelenése Radnóti nyelvezetében személyes sorsának alakulásával magyarázható. A magam 591 cédulája 848 adatot rögzít. Mennyiségi mutatókkal dolgozom, de az adataim életrajzi meg stiláris vonatkozásokra is utalnak, fogalmi tartalmukat, jelentésüket a költő által megélt félelmek, borzalmak világítják meg. „Költőnk egy-egy korszakában a pozitív, ill. negatív jelentésű és hangulatú szavak jelentéséből s az egy nagy csoporton belül elhelyezhető szavak expresszivitásának és minőségi színezetének különbözőségeiből sokszor szinte egész korszakára jellemző törvényszerűségeket ismerhetünk meg”.(Kurcz Ágnes: A szóhangulat Radnóti Miklós költészetében, 1962).
2.1. És akkor lássuk most, melyek azok a szavak, amelyeket — mutatóink szerint — Radnóti Miklós legtöbbször használt verseiben? A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a költő verseiben a fény szót és származékait használja leggyakrabban, összesen 124-szer. A sötét árnyaknál gyakoribb a fény: a tompa fény hulló sötétre vár; a város fölött szőke fény(…)világol; az elkergetett fény mindenre visszaül; pattog a fény a parti csónakok fenekén; napra kiáltok és fényben/ fürdik a hangom; Verssorok úsztak a lámpák fénye körül; a fényes szép neved betűi üvegen megmaradnak; Páris tetői fénylenek(…)arcomra nedves fény pereg; együtt indulunk ketten a napfény felé; hasrafeküdt utakon itt a napfény(…)vakarja farát.
2.2. Ahogy körülötte egyre mordabb lesz a világ, „a forradalmi mozgolódás hangulatának megéreztetését szolgálja mindenütt a szél”. 114-szer használja a költő.
jönnek új hadak(…)akár a vad forgószelek; balladák szoknyáit fújja(…)a szél; Ha jön a szél(…)késként vág; nem érdekel már, honnan fú a szél; úgy emel fel, mint gyönge pelyhet lassú szél; út; tisztán élj te most, mint a széljárta havasok; Ó, jöjj el már te szellős március; az ég szuronyos szellővel üzen; fák a szélnek most vicsorítva felelnek; széltől hajlanak már a harci fenyők.
2.3. A fasizmus gyilkos háborúja ellen megtalálja a lázadó gyűlölet szavait. A „ritka és nehéz szavak tudósa” „éber értelemmel” figyeli, mi történik körülötte, csak „fojtott szavakkal” szólhat arról, hogy „szavaim kakastollak közt menetelnek, de azt is érzi, hogy félnek „ragályos verseitől”, hogy „ékes szavai” eljutnak a tömegekhez, és „az új falak tövében felhangzik majd szavam”. 113 szót használ Radnóti Miklós ennek kifejezésére. Ebből költő –25, szó – 44, vers – 44.
hiányzik majd a költeményed; ki költő és szabad szeretne lenni; költő is vagyok, meg proletár; Költő vagyok és senkinek se kellek; költő vagyok, ki csak máglyára jó; élnek dolgozók itt, költők is bűntelen; egy vers milyen veszélyes, ha tudnád; néha fölötlik a táj, verseid hona; vitte versekbe szerte a lábadozó szél; két versem nyolc napot nyomott; Az éhség kórusa mondja most a verset szemetekbe; ha rövid a papír, az ember akkor rövid verset ír; úgy írom(…)a verset, mint ahogy élek; Fölébred most a táj; megeredt szavaink és ajkaink eltévesztik a szerelem útját; s mit érek én a ritka és nehéz szavak tudósa; szép szavakkal, szeretlek mégis (…); az új falak tövében felhangzik majd szavam; annyit érek én, amennyit ér a szó versemben; toppan a szó(…)úgy, mint a halál.
2.4. „Ahogyan a költő körül elkomorul a világ, lassan-lassan behúzódnak szavai közé a rémület hangulatának kifejezői. Már harmadik kötetében is egyre inkább telítődik a táj az emberi rémülettel. Ezeken a tájakon a szél feketén fúj. 1933 után, érett verseiben egyre erősebb hangsúlyt kap a táj áthangolása egy-egy fájdalmat, borzongást kifejező szóval”: félelem, halál, harc, forradalom. A halálmotívum 90 estben fordul elő az átnézett versekben.
2.5. A táj idilli szemléletét megtöri az árny, a sötét. A „tarka színek” pontosabbá teszik a táj rajzát. A „táj kemény arcára puha sötét száll”, s azt is megvallja, hogy ”szívemben nő az árnyék”, és a természet világában is „Sötétszél ébred borzas ég alatt”, „E korban élek, árny az árnyban” — mondja a költő. 63 e szavaknak a száma.
élhetnél ott az alkonyok s a tengerkék között; E korban élek, árny az árnyban; Ó árny az árnyban(…)vad versre készülök; halvány árnyat szül a vastag árnyék; szép, mint a fény és oly szép, mint az árnyék; száll(…)a szádra szárnyas, könnyűtestű árnyék; halvány árnyat szül a vastag árnyék; szép mint a fény és oly szép mint az árnyék; Apró,arany láng ugrik(…)szívemben nő az árnyék;
2.6. A félelem sötét érzését kiegyensúlyozza a fehér gyakori előfordulása. A hitet, a reményt nem ölheti meg benne sem a félelem, sem a halál, s a legborzalmasabb tragédia sem. Az erőltetett menet idején is fehérnek látja a jövőt. 61 fehér szó alapján következtettünk erre; együtt zuhantunk két fehér ártatlan szüzek; Tejízü fehér gyermekek álmait alszom; fehér álmok szorultak be a szíjak közé; a rémülettől fehér és púpos lett az út; fehér fodrokat fú a gyönge szél; száll a halál fehér szép suhanással; Fehér, szakállas mélabú jár köröskörül; fehér álmok szorultak be a szíjak közé; száll a halál fehér szép suhanással; Fehér, szakállas mélabú jár köröskörül; (…)a fehér hír a szemedig ér.
2.7. Radnóti előszeretettel használja a mozgalmas, kifejező igéket. Ezek nagyobbrészt mindig a természet finom, lágy jelenségeire utalnak: „szél hozza utánam fehéren… felhőknek nyáját”, de „érted száll az ének”, „zajjal száll a golyó”, s a „szomszédból… a rémület”. 56-szor fordul elő.
szerelmes szavainkkal elszáll a köd; Az álom hullongósötétje(…)elszáll; mi eddig néma volt, lassan leszáll; fodros hő száll szerte odafönt; a gyönge fűre sziszegő fény száll; a táj kemény arcára puha sötét száll; telek ígérete száll távol hegyek ormán; telek ígérete száll távol hegyek ormán.
2.8. A természet változatos, színes megjelenítésére mindig nagy gondot fordított a költő. Ahogy ő mondja, „színekkel játszik”. A fény, a ragyog, a fehér s a piros mellett ott találjuk a feketét is, és az is a természet tarka világának megjelenítését szolgálja. Például: „fekete rózsa virágzik, a fekete esti erdő (…) hódít, de van ilyen is: „Kormozz be talpig te fekete düh!”. A 61 fehérrel szemben itt csak 55 szót találtunk.
lábuk nyomán fekete rózsa virágzik; fekete rendőr is közelebbre sípolja társát; fekete gőzösök vontatják megélhetésük (…) uszályát; Kihűlt már, fekete a parázs Kormozz be talpig te fekete düh!; mint fekete szalagot, úgy köti ránk a novembert; meséli most fekete, prémes csudáját; Fekete ikreket szült a barifelhő; fekete szemekben sötéten fénylik az ég; feketéllnek sarkai máris az őszi nagy égnek; Boros emberek nézik a felhőket feketén.
2.10. „A szavak fogalmi tartalmából eredő hangulatnál fogva érezzük a föld alá szorított szocialista mozgalom erejét s hitét, és az ellenforradalom terrorját: „híven tüntet két pipacs”, „szuronyos szellővel”, „piros hitét”, „pipacsot lát, „pipacspirossal zendüljön a világ”, „A fák vörös virágokat lázadnak”. Együtt 34, külön a pipacs 14-szer, a piros 20-szor eleme a képeknek.
Híven tüntet két pipacs; Szeretne ellakni veled pipaccsal a lábam előtt; pipacsok véres csöppjeit akartam(…)hozni; a társadalmi rend pipacsos tábláit takarjuk el a naptól; piros pillét ástam ma babonásan; könnyedén aligha hagyhatja el piros hitét; Piros, nagy alma volt, a kislány ráhajolt; élesül a szó, mit(…)pirosan ejt a szél;
2.11. Radnóti „sejteti, hogy a harc egyelőre reménytelen, de mégsem tehet egyebet, sorsa és természete szerint. Vállalja a harcos életformát, mert minden más életforma idegen tőle”: „Tanítok és vallom a harcot is”, „A szeretőm harcaim társa”. A természet idilli látása is elkomorul: „Itt széltől hajlanak már a harci fenyők”. És „tudja, hogy egyszer elveszti ő is a harcot”. A harc és származékai 30 alkalommal kerültek be a versekbe. Otthagytam a vörösszemű embereket.
A szeretőm harcaim társa (…); ritkábban gondolok vissza bokros harcaimból; csókkal pakolom harci bakancsod; Itt széltől hajlanak már a harci fenyők; harcol a kővel és harcol széllel; harcos könyveim fölött(…)imbolyog házkutatás riadalma; harcosan járt a szánk; Tanítok és vallom a harcot is; megszoktam rég a harcot itt; tudja,hogy egyszer elveszti ő is a harcot; torkukból harcot sivítottak.
2.12. Ilyenné lett a költő élete. Nem szépíti meg már az idill sem. Vadak, egyre vadabbak az életkörülmények, erősödik a fenyegetettség: „készül a vadnál vadabb világba”. Még a vers is vadabb lesz: „vad versre készülök”. Csupán a szerelemben hisz még, de a kedves is távol van: „messze vagy, Túl három vad határon”, mégis hiszi, hogy van még az otthon, s még boldog lehet Fannival.
25-ször fordul elő verseiben a vad szó.
Ó, fiuk és lányok vad serege járkálgat itt; vad versre készülök; vastag, vad ágyuszó gurul; vad férfiak (…) hatalmat érő nyugalma nyugtat; messze vagy, Túl három vad határon; (…) egyszer egy vad hajnalban arra ébred, hogy minden összeomlott; vad tölgykerítés barak oly lebegő; (…)egyszer egy vad hajnalban arra ébred, hogy minden összeomlott; (…)mit rejt e térkép?(…) gyárat s vad laktanyát; a rabok feketén gyűrűző vad bánata csobban; vad szekerek; zörgése lerázza a fák maradék levelét; vad…kamaszfiús szellőkkel jár a fák alatt; Nem hagytatok el gyönyörű vad ifjúságom; fölötte vad, feszes, nagykarmú ég dorombol.
2.13. Az arany előfordulásáról Beke József írt részletesen. Ő mondja: „Fő műveiben Radnóti Miklós összesen ötvenhatszor s jó néhány jelentésárnyalatban alkalmazta. Átvitt értékeket jelöl vele, a természet nagyszerű fény- és színhatásait, a kedves százszor megcsodált-megénekelt haját meg az oly nagyon nélkülözött, de áhított békés, nyugalmas „arany napokat”)”. Az 56 adatból itt csak néhányat (20) közlünk.
a nap szétfutó gallyába arany csíkot harap; (…) arany gőzök közül vakít s új hajnalokra kél a nap világa; Ragyogó rügyön álldogál a nap, arany fején kalap; A lomb között arany kard, napfény zuhant át; Apró, arany láng ugrik(…)szívemben nő az árnyék; búbos galamb fehér begyében ragyogtak arany búzaszemek; aranyló alkonyatba öltözött hűs pára szállt; kibontottam forró aranyhajad; Április aranyként hull a fán át.
2.14. Radnóti Miklós életkörülményeit, a rend iránt érzett undorát fejezik ki azok a képek, szavak, kifejezések, amelyekben a féreg és a gyökér az alkotóelem: „gyökér lábán féreg ül”, „férgek között élek én, ott készül e költemény”, „férges föld fekszik szájamban”. 19 ilyen szót találtam.
Gyökér karján féreg alszik; Féreg vagy s férget irtani undorodom; Fekszem a deszkán, férgek közt fogoly állat; Rémhírek és férgek közt él itt francia, lengyel; hallgatag férgek másznak szét; érzi (…) a férgek a perzselt emberi hús szagát; férgek között élek én, ott készül e költemény; a megriadt pohár gyors férgeket irkál a falra; férges föld fekszik szájamban; az élő irigylé a férges úri holtat; a tegnap még arany avar férget, csigát, csirát takar; Féreg vagy s férget irtani undorodom; Gyökér vagy és törzs,(…) kötöző gyökér; Gyökér vagy és törzs,(…) kötöző gyökér; testem gyökerek verik át; a világ megférgesül.
2.15. Radnóti Miklós a nyugodt, békés életre vágyott egy életen át: „egyre lelkesebben szóltam hozzád könnyüléptü béke”, ami soha nem adatott meg neki. Az állandó üldöztetés, az ismétlődő behívások végül is a teljes megsemmisüléshez, a halálhoz vezetett úgy, ahogy mindig tudta és érezte. De legutolsó pillanatáig bízott benne, hogy „egyszer béke lesz”.
9-szer szerepel a cédulákon.
az uccán béke lengett valami bokorban; Csöndesen alszik a hegy kicsi barlangjában a béke; egyre lelkesebben szóltam hozzád könnyüléptü béke; értelem világít bennük (…) míg jelt nem ír hazánkra újból a béke; értelem világít bennük (…) míg jelt nem ír hazánkra újból a béke; Így lesz-e? Így! Mert egyszer béke lesz; békében békésen élni is szép lenne már; gonddal békít a lombba (…).
2.16. Ezek a szavak abba a sorba tartoznak, amelyek a nyugtalanságot, a költő harcos kiállását, az emberi életért folytatott küzdelmét fejezik ki: szél, vörös, pipacs, harc, lázadás: „A fák vörös virágokat lázadnak éjjel…”,” reggel a lázadás szalad”. 5-ször jegyeztem le.
A fák vörös virágokat lázadnak éjjel… a lány sivít, karmolva, teste tavaszi forradalmán; fehér; uccákon reggel a lázadás szalad; Kedvesed fiatal csókjaitól dalol föl benned a lázadó jós; Talán vihar jön (…) és harcos zajokkal készül marakodni.
3. Összefoglalva tehát megállapítható: Radnóti Miklós 5153 használt szavából legtöbbször — 124-szer — a fény fordul elő. Utána a szél és származékai következnek, 114 adat igazolja ezt. A költő, szó, vers szavak száma együttesen 113, külön-külön: költő — 25, szó — 44, vers — 44. A halál is igen gyakori, 90-szer használja a költő. A sötét és árnyalatainak száma 63, fehér 61, száll 56, fekete 55, sötét és árnyalatai 45, pipacs 14, piros 20, együttesen 34, harc 30, arany 20, féreg ~ gyökér 20, arany 20, béke 9, vihar ~ lázadás 5. Sokszor használt főnév a szél, szó, vers, költő, féreg, gyökér, pipacs, de színskálája is gazdag, változatos. Kedveli a fehér, fekete, piros színnevet, de előfordul a lila és a szürke is. A főneveknél és a színeknél maradva írhatom le: Radnóti Miklóst élete utolsó pillanatáig nem hagyja el piros hite. Világlátása — a komor életkörülmények ellenére — soha nem pesszimista, nem enged a sötétnek, a fény világítja azt be, gondolkodása fényes, sugárzik belőle az „éber értelem”.
Irodalom
A halál-motívum Radnóti Miklós költészetében
(“annyit érek én, amennyit ér a szó versemben”), Radnóti Miklós költői nyelve
Beke József: Radnóti Miklós költői nyelvének szókészlete
Beke József, Radnóti Miklós: Arany
Beke József: Ranóti-szótár
Idill és halál összefonódása Radnóti Miklós költészetében
Kurcz Ágnes: A szóhangulat Radnóti Miklós költészetében, Irodalomtörténeti Közlemények, 1960/5, 566.
Népszabadság – Radnóti 5153 szava
Nemes István: Radnóti Miklós költői nyelve, Akadémiai, Bp., 1979, 247.
Pomogáts Béla: Radnóti Miklós, Gondolat, Bp., 1984
Szalay Adrianna: Radnóti Miklós költészetéről
Legutóbbi módosítás: 2015.12.30. @ 19:55 :: Kui János
