Sok év óta egyedül töltöm a Szilvesztert,
de ma éjjel, mielőtt elalszom, kinyílik
előttem egy fényes bálterem. Belépek
majd’ húszévesen, velem jön Ő – elképzelem.
Nem, nem a mai század rohanó világában,
helyette valami régmúlt, mikor még idő
mindenre volt. Csillárok fénye a parketten,
keringő vagy más… nem ez, csak a hangulat
fontos. Ott járok, ahol soha nem voltam.
Mondják, romantika, bolondság? Meglehet.
Nem a valóságról beszélek. Ígérem visszanézek,
ajtót nyitok mindenkinek, aki álmodni velem tart.
Kedves vendégeim: kívánok boldog újévet!
Legutóbbi módosítás: 2015.12.31. @ 17:45 :: Sonkoly Éva
