Szavam sosem volt rád, de akad rólad.
Hogy is lehetne azonos e kettő?
Nem könnyű beismerni, még utólag
sem: kitartó próbálkozásom meddő
maradt. Nem tudlak azonosítani.
Nemhogy magamtól elvonatkoztatva,
de képzeteimben sincs semmi, ami
megnevezésedhez támpontot adna.
Ennyi idő után is meglep, miként
tűnhetsz annyira azonosnak velem,
hogy hiányodban nem lennék én sem én.
Nincs rád, csak rólad. Azt ismételgetem.
Nem mindegy, célba veszik-e szavak,
vagy fordítva, rájuk repül valaki.
Fényes siker, ha szemet talál a vak
tyúk. Ám az abúzust be kell vallani.
A jó kifogások mentségnek rosszak.
Büntetlen nem maradhat tette, noha
saját fészkét rabolta ki. Csiszoltabb
lesz így a szöveg, de színigaz soha.