a mozdulataim árulkodók.
hol lassúnak tűnő (kiszámíthatóság),
hol reflex-kapkodás
minden egyes szerelem.
gerincből történő érintés.
csak egy állomás a felszínre törő csonkok
kitüremkedései között.
a sóhaj a feladás mérföldköve.
valaki ráfestett ugyan egy számot,
⌠ami folyton változik⌡
de mit sem ér a téridő ∞-jében.
minden csak megtörtént.
a LOVE a téli ablakon,
a mogyoró ízű smár a moziban,
a meleg mellek a tenyérben,
a merev bimbó az ujjbegyek közt.
a pénisz a vaginában,
a pénisz a szájban,
majd a NEM SZERETLEK a nyárporos ablakon,
a KURVA ANYÁDAT két sarokra tőled.
a deja vu óriáskerék.
egy recsegő-ropogó perpetuum mobile,
ahol mindig alul érdemes beszállni és nem nézni
le fentről, még ha oly nagy is a csábítás.
aki magasról néz, többet lát.↑
aki többet lát, szédül.
aki magasról szédül, az zuhan.↓
végül, csupán egy mérföldkő lesz
mindig változó számokkal.
de akkor is!
ha tehetném most is darabokra szeretnélek.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:54 :: Jagos István Róbert