Festmény: Kovács Emil Lajos
Nem vagyok jó.
Átkoznak s átkozom magam,
remegőn lépve járom az utam,
talpamon hó.
Télbe lépek
nélküled vágyva mindig a jót –
lefagy a mosoly, dér a szakállon,
hajnal ébreszt.
Vessünk számot
Uram, hisz engedetlen szerettem.
Mondd! Veled lesz vagy nélküled
örök álmom.
Legutóbbi módosítás: 2016.02.23. @ 19:00 :: Thamássy Nagy Géza
