Csirregnek a madarak,
csőrük csippjén rügy fakad,
ringalózva táncra kél
füttyös taktussal a szél,
hegyen, völgyön lobban át,
ropja bokor, ropja ág,
s amíg ezt a sort írom,
ki-kibomlik pár szirom,
szégyenlősen, mint ki fél,
előbukkan sok levél,
s zöldet csókol – ősi juss –
arcukra a március.
Legutóbbi módosítás: 2016.03.09. @ 09:00 :: Böröczki Mihály - Mityka