Ahol a fák örökzöldek
Koosán Ildikó
Nézd a hegyoldal színeváltozását,
őzbarna, olajzöld, sárgába hajló,
hó, jég a csúcs, felhőkig robajló,
lent tőzike-mező, szívesen járnád;
napfény melengeti földi csillagok
parányi kelyhét, virít a moha,
érzed- e, üzen az édes mostoha,
s a beléd plántált örökzöld magok
csirái robbannak egy új tavaszba,
szinte hallik az eolhárfa hangja,
kézzelfogható a káprázat megint…
suttogni szabad csak, könny ne érje,
elhomályosulna, s mondd, mit érne
a kép, ha nem idéznéd hited szerint?
2016. március 14.
Legutóbbi módosítás: 2016.03.14. @ 11:05 :: Koosán Ildikó
