Mintha a természet minden évben elmondaná nekünk, hogy velünk van fájdalmunkban, örömünkben, a születésben és az elmúlásban. Évente pedig újjászületik, bizonyos dolgokban folyton ismétlődik, másokban azonban változhat, így minden év egy külön személyiség. Összeállításomban általános jellemzőket gyűjtöttem össze.
Az élet ezen felosztása kizárólag saját, szubjektív véleményen alapszik, klasszikus életútra vonatkoztatva.
Március
Kisgyermekkor, óvodáskor
„Márciusban ág virít, cinke új dalt kerekít”
Részlet: Gábor Emese: Hónapsoroló c. költeményből
Ebben a hónapban ünnepeljük Gyümölcsoltó Boldogasszonyt, azaz Isten Fiának Mária szűzi méhében történt fogantatását. A természet is újjáéled. Az ablakból naponta kinézek a parkra, mégis, minden évben, márciusban lemaradok a pillanatról, amikor a fák kizöldellnek. Az első rügyek egyszer csak kipattannak. A gyerekek hasonlóan fejlődnek. Úgy tűnik, mintha minden átmenet nélkül kezdenének el mászni, járni, beszélni, ugrálni. Hónapokig azt érezhetjük, hogy semmit sem fejlődnek, majd egyszer csak meglepnek bennünket új képességükkel. Attól a naptól kezdve viszont a gyermek magától értetődőnek gondolja, hogy új készségei egy nagykorúéval vetekszenek. Kis zsenge hajtások, törékenyek, és olyan üdítően hatnak a felnőttek lelkére, mint a friss, márciusi szellő. Csacsognak, mint a kismadarak, gyengéd fényük pedig megmelengeti a szívünket.
Legutóbbi módosítás: 2016.03.11. @ 10:54 :: Szabó-Kiss Beáta