Libbent tavasz, te kartonszoknyák ránca,
pörög a feslett gyümölcsfák virága,
a fák a sárga szellőkben időznek,
s a zsenge füvön tarkállik a szőnyeg,
a pörgő szirmok üzenetet hagynak,
s az ágvégeken megkötnek a magvak,
a csönd fölizzik, szusszanás se hallik,
csak a teremtés varázslata zajlik,
az Isten is csak aláles az égből,
s egy nagy vödörrel húz a szívverésből.
Legutóbbi módosítás: 2016.04.15. @ 08:37 :: Böröczki Mihály - Mityka
