Mondd, ki vagy te,
ki nyelved gyakrabban
forgatod, mint tollad,
azzal nyitsz kapukat,
de lefelé csupán
patáid érezzük.
Mondd, ki vagy te,
ki lesből vadászgatsz
és sorstársaidnak
hátába lősz nyilat,
kik pedig barátként
nyújtottak kezet.
Mondd, ki vagy te,
kinek mindenkiről
akad gúnyos szava,
talmi csillogásod
és csiganyál jelzi
utad a csúcs felé.
Hogy ki vagyok én,
hogy mindezt leírtam?
Csupán hang a porból,
szélfútta kóborló,
ki szerényen baktat
kijelölt ösvényén.
Legutóbbi módosítás: 2016.04.01. @ 10:43 :: Márkus László