Drága Barátném!
Ne vedd zokon, hogy oly régen írtam már neked levelet, de tudod, nálunk, itt vidéken sok a dolog a kertekben, földeken.
Már javában virágzik a herőce és a savanyú vetrece, de látom a töknek a levelén a szőrök is már a sarkkör felé állnak, tehát jó lesz az idei termés.
Nyurga Elek polgármester úr is méltatta a kertem, gyümölcsösöm szépségét, és tavaly én kaptam a városi: Szép kertek, és mellek díjat. Elhiheted, hogy boldog voltam, hogy végre nem valami plázacica, újgazdag műkertje(melle) nyert.
Ha látnád, most is milyen sok virág van a tavaszi bangúrfán is…
Valami oknál fogva a környék összes kandúrja zászlós farokkal kerülgeti ilyenkor mindig a fát. Csuda tudja mi hat így rájuk… Már valami érdekes gondolat jár az eszemben egy ideje, némileg értek a füvekhez is, és gondoltam, készíteni kellene a bangúrfa leveléből teát, lehet, hogy afrodiziákumként hatna a szerelmi életre… Teszek is hamarosan lépéseket ez ügyben, de legelébb ki kéne valakin próbálni, mert ugye lehet neki valami mellékhatása is.
Én az öreg Janóra gondoltam, még a söntésből ismered, drága Icám, mikor csapos lány voltál, tudod, akiről az a falusi legenda kerengett egy időben, hogy nem a lányokat szereti, no, ha rá hatni fog valami csoda folytán, akkor nyert ügyem van, világsiker lesz belőle, és mellékesen a nyugdíjam is kitoldhatnám kissé azzal a pár milliócskával.
Majd küldök neked is a szerből, mert panaszoltad a múltkori leveledben, hogy Zoli bátyám már estelente csak a söröspoharat szorongatja tehelyetted.
Legyél türelemmel, Icám, postázom a napokban a Bangúrteát, váljék hasznodra: Aztán csak módjával az éjjeli gimnasztikával, cicázással, nehogy megártson…
Legutóbbi módosítás: 2019.08.15. @ 11:29 :: Nagygyörgy Erzsébet
